937 talált cikk a kizáró ok kifejezésre

Kérdés: A Kbt. módosításával a kizáró okok igazolása kapcsán változott a törvény 63. §-a. Az eddigi közjegyzői okiratot felváltotta a közjegyző által hitelesített nyilatkozat. Kérdésem, ha 2006. január 15-e utáni keltezésű a közjegyzői okirat, az abban nyilatkozottakban változás nem történt, akkor fel lehet-e közbeszerzési eljárásban használni, vagy feltétlenül közjegyző által hitelesített nyilatkozatot kell benyújtani?

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) és g) pontjára vonatkozóan elfogadható-e az ajánlattevő egyszerű nyilatkozata?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás elbírálása során szerződéskötés történt 1 év időtartamra. A nyertes ajánlattevő három hónap után a szerződés felbontását kezdeményezte, mivel árait nem tudta tartani. Ezután az ajánlatkérő az intézmény ellátására az év hátralévő részére új közbeszerzési pályázatot nem írt ki, csupán árajánlatkérés formájában egyszerű ajánlatokat várt. Pályázhat-e a korábbiakban szerződést bontó ajánlattevő magasabb árakkal, vagy a szerződésbontásnak van-e ezt kizáró jogi következménye?

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?

Kérdés: A Kbt. 60. §-a szerinti kizáró okok hiányának igazolása valamennyi közös ajánlattevőnek külön-külön is kötelezettsége?

Kérdés: A közbeszerzési törvény által előírt hivatalos igazolások (VPOP, APEH, banki, munkaügyi főfelügyelőség, önkormányzat) milyen időtartamig érvényesek? Időtartamtól függően elég-e a közjegyző által hitelesített igazolást a pályázatra becsatolni?

Kérdés: Az ajánlattételi felhívásban kizáró ok, ha 2002., 2003., 2004. években nem rendelkezik az ajánlattevő és/vagy 10 százalék feletti alvállalkozója megadott számú referenciával. Egyben a mérlegeredménye negatív volt, és nem rendelkezik az ajánlatkérő által megadott összegű forintforgalommal sem. Az ajánlat beadása 2006 elejére esik. Az ajánlattevő céget 2002-ben jegyezték be a cégnyilvántartásba, és évente minimális, de nem a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos forgalmat bonyolított. (Egyik évben sem volt negatív a mérlegük.) Ténylegesen 2005 közepén kaptak építési és működési engedélyt fióktelepükre, és akkor kezdték el hivatalosan is működésüket. Ettől kezdve, tehát 2005-ben már megvolt a szükséges darabszámú referenciájuk, amelyet összesen 2002., 2003. és 2004. években kellene teljesíteniük. Nem a kérdéses időszakban, de mivel működésüket nem kezdték meg 2002-ben, csak 2005-ben, referenciájuk is csak akkortól lehet. Kérdéseink: – Elfogadható-e referenciának ebben az esetben a 2005. évi teljesítés? – Mérlegeredmény-kimutatásukban 2005. évben szerepel a kért összegnek megfelelő forgalom, de a 2005. évi mérleg még nem áll rendelkezésre. Ebben az esetben mi a teendő?

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét meghaladó beszerzési értékű építési beruházásra hirdetménnyel indult nyílt, egyszerű eljárással kiválasztott nyertes kivitelezővel megkötött építési szerződés "közös megegyezéssel" történő felbontása után lehetséges-e hirdetménnyel indítandó egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárás tartása?

Kérdés: A módosított közbeszerzési törvény értelmében a 60-61. § szerinti kizáró okokkal kapcsolatban milyen igazolás fogadható el az egyes eljárási fajtáknál? Elég egyszerű nyilatkozat vagy közjegyző előtt tett nyilatkozat egyszerű másolatát kell-e benyújtani, vagy a módosítás előtti törvénynek megfelelő eredeti vagy hiteles másolattal is teljesíthető a kötelezettség?

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza – ha jól tudom – azt az esetet, ha az ajánlatkérő referencialátogatásokat tesz az egyes ajánlattevőknél. (Megnézi, hogy működik a rendszer, amit ajánlanak.) Meg lehet vagy kell-e hívni a többi ajánlattevőt az ilyen referencialátogatásra? (Tárgyalásos eljárásról van szó.) Jól gondolom-e, hogy a Kbt. alapelveinek csak az felel meg, ha vagy minden ajánlattevő részt vesz a másik ajánlattevő referencialátogatásain, vagy egyik sem, csak az érintett? Jogsértő-e, ha egy ajánlattevő az érintetten kívül megjelenik a többi és az érintett tudta nélkül?