Hirdetmény visszavonhatósága és a szerkesztőbizottság ellenőrzése közötti kapcsolat

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy előfordulhat-e az, hogy én feladok jóhiszeműen egy hirdetményt egy uniós eljárás esetén – mondjuk visszavonásra –, kiértesítem ugyanakkor a potenciális és ismert ajánlattevőket, és mégsem tudom visszavonni, mert a szerkesztőbizottság a kétnapos ellenőrzés miatt hibát talál benne vagy visszaküldi hiánypótlásra, és akkor elvileg már nem adta fel az ajánlattételi határidő lejártáig ezt a hirdetményt. Nem sérül-e ezzel az ajánlatkérő jogosultsága arra, hogy visszavonhatja a hirdetményt, hogyha ez a tőle független szerkesztőbizottságtól mégis függ?
Részlet a válaszából: […] ...pillanatban kívánjavisszavonni hirdetményét, hiszen ebbe bele kell kalkulálnia a jogszabályszerinti ellenőrzési időt és a hiánypótlás kockázatát is. Abban az esetben, haaz ellenőrzés időben megtörténik – tekintve hogy erre fel kell készülnie azajánlatkérőnek –,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Áttérési lehetőség más eljárástípusra szerződésbontást követően

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét meghaladó beszerzési értékű építési beruházásra hirdetménnyel indult nyílt, egyszerű eljárással kiválasztott nyertes kivitelezővel megkötött építési szerződés "közös megegyezéssel" történő felbontása után lehetséges-e hirdetménnyel indítandó egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárás tartása?
Részlet a válaszából: […] ...változtak meg;– kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nemteszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő)meghatározását;– építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytelenné kellnyilvánítani. E korlát meghatározásának okára még nem sikerült érvet találni,azonban az eljárás egyik legkockázatosabb elemének tekinthető. A keretszámot meghaladó érvényes és alkalmas részvételrejelentkezés esetében szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Árubeszerzés tételeinek meghatározása nyílt eljárásban

Kérdés: Nyílt eljárásban takarító-, tisztító- és fertőtlenítőszerek beszerzésére kell ajánlati felhívást készíteni? A specifikáció megadásában a megnevezés és mennyiség helyett a takarítandó, fertőtlenítendő felület négyzetméterét szeretnék szerepeltetni, és erre várnak ajánlatot. Összegezve kérdésem: árubeszerzés a tárgy; nincs megnevezés, mennyiség, mindenki azt ad, ami az alkalmassági feltételeknél meghatározásra kerül (szennyezettség, naponta, hányszor kell takarítani, fertőtleníteni stb.). Ez nyílt eljárásnál, árubeszerzés esetén meghatározható a fentiek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...További lényeges kérdés, hogy a szerződéses feltételek közülne maradjon ki, hogy amennyiben kisebb mennyiséget ajánl, az az ajánlattevőkockázata, ne kelljen kifizetni az alulkalkulált mennyiség feletti összeget. Problémát jelent továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Alvállalkozó bevonása a szerződéskötés után

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő a Kbt. 71. §-a szerinti ajánlati nyilatkozatában nem jelölt meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A munka megkezdését követően nyertes vállalkozó egyéb okokra hivatkozva a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. Amennyiben a bevonni kívánt alvállalkozó megfelel az ajánlati felhívásban kiírt alkalmassági feltételeknek, és nem tartozik a kiírt kizáró okok alá, az ajánlatkérő hogyan engedélyezheti a kivitelezésbe való bevonását? Az engedélyezés milyen kötelezettségeket von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...a meghatározott követelményeknek megfelelő alvállalkozóközreműködéséhez is hozzájárulhasson. Ebben a helyzetben tehát az ajánlattevőkockázatvállaló képességétől függ, hogy szabadabb módon értelmezi-e azelőbbiekben elemzett törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Szerződésmódosítás gyakorlati kérdései

Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...adott piacon, ezért nem lehet a szerződéses árat megnövelni,hiszen, ha ez esetlegesen sérti is a nyertes ajánlattevő jogos érdekét, ennekkockázatát neki kell viselnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
Részlet a válaszából: […] ...illetőlegazonos vagy hasonló rendeltetése, ezen szabály minél általánosabbértelmezésével tudja az ajánlatkérő az érvénytelenség kockázatát csökkenteni,és inkább egybeszámítani beszerzéseit – elkerülendő ezzel a közbeszerzésitörvénybe ütköző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...működtetésével kíván gondoskodni, annak ellenére, hogy arra piaci szereplőkis alkalmasak lennének, esetenként felvetheti annak a kockázatát (amint az azÁllami Számvevőszék több jelentéséből is kiviláglik), hogy a tevékenység végzéséneka megítélésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Eljárásrend építési beruházás II. ütemének megvalósítása esetén

Kérdés: Építési beruházásként készül egy termálfürdő I. üteme. A munka a befejezéshez közeledik, a II. ütem indítása a következő napirend. Tárgyalásos eljárás alkalmazható-e, avagy kötelező nyílt eljárás kiírása akkor, ha a II. ütem szükséges a létesítmény teljes működéséhez, azt késedelem nélkül pedig csak az eredeti kivitelező tudja végezni, és a szerződést a régi Kbt. alapján folytatott eljárás eredményeként kötötték meg 2004 tavaszán?
Részlet a válaszából: […] ...mint a 125. § (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása, hiszen haaz építési beruházás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem tesziklehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő)meghatározását, és ezt indokolni is tudjuk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Díjmentes betekintés a tenderfüzetbe

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívás alapján nem mindig lehet eldönteni, hogy tud-e a cég ajánlatot tenni vagy sem, mert a tenderfüzetben van a termék részletesen leírva. Kérhetem-e díjmentesen a tenderfüzetbe történő betekintést, vagy meg kell vennem a füzetet?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, nincsakadálya az ilyen jellegű információ adásának. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy mindez nemkockázatmentes tevékenység, s az ajánlatkérőnek körültekintően kell eljárnia,még mielőtt az eljárás eredménytelennek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
1
21
22
23