Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;– az állam, az előző pontban meghatározott szervezetekenkívüli központi költségvetési szerv,– az elkülönített állami pénzalap kezelője, atársadalombiztosítási költségvetési szerv;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

KDB-kérelem szerződés semmisségének megállapítása iránt

Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?
Részlet a válaszából: […] ...kártérítésként kizárólag az ajánlatelkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatbanfelmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítésiigény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Egybeszámítás "igazi" értékhatára

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?
Részlet a válaszából: […] ...során mindazon árubeszerzések vagyépítési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónapalatt – Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése – kerül sor – a 39. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézmény Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;– az állam, az előző pontban meghatározott szervezetekenkívüli központi költségvetési szerv;– az elkülönített állami pénzalap kezelője, atársadalombiztosítási költségvetési szerv;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Központi költségvetési szerv mentesülése a közbeszerzés kötelezettsége alól

Kérdés: Központi költségvetési szerv a minisztériumához tartozó kht.-val közbeszerzés alá esik-e akkor, ha az egyéb feltételnek megfelel? (A tulajdon a minisztériumé 100 százalékban, a kht. bevétele is csak onnan származik.)
Részlet a válaszából: […] ...szerződésnek, azaz a megállapodás megkötésére a minisztériumnaknincs közbeszerzési kötelezettsége. A központi költségvetési szerv csak akkormentesülne a közbeszerzési kötelezettség alól, ha a 2/A §-ban meghatározottfeltételek rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet a válaszából: […] ...során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagyszolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónapalatt – Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése – kerül sor – a 39. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben

Kérdés: Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
Részlet a válaszából: […] ...kell ajánlattételre felkérni. A fentiszabályok az általános közbeszerzési ajánlatkérőkre vonatkoznak, ebbe a körbetartoznak a központi költségvetési szervek is.A leírtak szerinti EU-s értékű ingatlan megvásárlására anemzeti eljárásrendben kell közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Finanszírozás és közbeszerzési jogalanyiság kapcsolata

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a központi költségvetési szerv, amely 20 százalékban támogatott és egyéb tekintetben saját bevételeiből finanszírozza magát, kikerülhessen a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése alól?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés arra irányul, hogy a leírtfinanszírozási feltételek alapot adnak-e arra, hogy a központi költségvetésiszerv ne legyen a Kbt. általános alanya, akkor a válasz határozottan nemleges.A Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 403. §-ának (1)–(4) bekezdései értelmében ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükségesvalamennyi terv (költségvetés, műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, akkora tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
Részlet a válaszából: […] ...(1)–(3) bekezdései az előzetes összesítetttájékoztató készítésének lehetőségeivel kapcsolatosak. E szerint az ajánlatkérő– a költségvetési év kezdetét követően – előzetes összesített tájékoztatótkészíthet az adott évre, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
1
57
58
59
77