Referencia mint üzleti titok

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?
Részlet a válaszából: […] ...de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.A (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy nem korlátozható vagy nem tiltható meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] ...olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) pont: az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőt nem kell ebben az esetben nyilvántartásba vetetni, mivel csak a pályázat erejéig lesz közbeszerzés-kötelezett, de mint klasszikus ajánlatkérőnek kell eljárnia a Kbt. 6. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében.A közbeszerzési törvény 122. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési díj

Kérdés: Nem találkoztunk még a fogalommal, ezért kérdezem, hogy mit jelent, mióta alkalmazzák, milyen alapon, és milyen esetekben a "közbeszerzési díjat", amely 1,5 százalék mértékben került felszámításra a nyertes ajánlattevő által egy adott pályázatnál?
Részlet a válaszából: […] ...6. pontjának rendelkezése alapján felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás tárgyalások után

Kérdés: A Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel tárgyalásos eljárásban a tárgyalások befejezését követően milyen hiányok pótolhatók még?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő részéről nem teszi érvénytelenné az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján. Mivel például a költségvetés az ajánlat része, hiánypótlás keretében a részletes költségvetés későbbi bekérésére nem látunk lehetőséget – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címkék:  

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban I.

Kérdés: A tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok benyújtása előtt a fedezetet ismertetni kell. Hogyan lehetséges ez, ha nem írom elő a végleges ajánlatok benyújtását? Mikor kell ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...végleges ajánlat írásban történő beadására. Építési beruházás esetében az ajánlati ár változásakor az azt alátámasztó árazott költségvetést is be kell nyújtania a végleges ajánlatban. Az ajánlatkérőnek a végleges ajánlatok beadásának határidejét is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címkék:  

Tételes költségvetés javítása, pontosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontjában foglalt előírás alapján tárgyalásos eljárásban (tárgyalás csak az ajánlati árra irányul) lehetséges-e – figyelemmel a Kbt. 67. § (3) bekezdésére (az ajánlat megfeleljen a dokumentációnak) – a tételes költségvetésben szereplő mennyiségi eltérések, be nem árazott tételek, valamint beárazott többlet műszaki paraméterek javítása/pontosítása/törlése a tárgyalás során az ajánlattevő részéről, miután az ajánlati kötöttsége még nem áll fenn, és arra is figyelemmel, hogy a Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése alapján ugyan az ajánlati árról tárgyal az ajánlatkérő, de az ajánlati ár és így a tárgyalás alapját a költségvetés képezi?
Részlet a válaszából: […] ...van rá lehetőség. Mivel az értékelési szempont – és egyben a felhívás – nem változik, a részletes költségvetés pontosítása, a tartalmi kérdések tisztázása nem olyan mértékű változás, ami miatt versenypárbeszédes eljárásban lenne erre csak lehetőség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címke:
1
17
18
19
48