161 talált cikk a konzorcium kifejezésre

Kérdés: A Kbt. definiálja az alvállalkozó fogalmát, illetve hogy a beszerzés értékének 25 százalékát meghaladó alvállalkozó csak közös vállalkozás formájában adhat ajánlatot. A "közös vállalkozás" tagja is szerződést köt a konzorciumvezető céggel. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a konzorciumvezető céggel szerződést kötő másik konzorciumi tag a Kbt. 305. §-a szempontjából alvállalkozónak minősül, tehát az ő kifizetései is a többi alvállalkozó kifizetései szerint történnek?

Kérdés: Amennyiben konzorciumban indul egy vállalat, és nyertesként kerül ki az eljárásból, hogyan zajlik a szerződéskötés? Hiszen a konzorciumi szerződés, megállapodás keretében egy "nem számlaképes" gazdasági társaság jön létre. Mely céggel köt szerződést az ajánlatkérő? Ki írja alá a szerződést az ajánlattevő részéről?

Kérdés: Kérem, segítsenek értelmezni a Kbt. 304. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat! A jelenlegi szöveget megállapító 2010. évi LXXXVIII. törvény 73. §-ához fűzött indoklás szerint ugyanis "A Kbt. 304. §-ának a törvénnyel megállapított (1) bekezdése egyértelművé kívánja tenni, hogy közösen ajánlatot tevők közül az összes közvetlenül az ajánlatkérővel kerül szerződéses kapcsolatba." Ez vajon azt jelenti, hogy a nyertes közös ajánlattevők a tender eredményeként megkötésre kerülő szerződésben mindannyian kötelezően szerződő felekké válnak? Nem járható út például, hogy az egyikük – mint fővállalkozó – egymaga köt szerződést a teljes feladatra, és alvállalkozóként nevesítve a többieket, egyetemleges felelősséget előírva, a kapcsolattartás és a számlázás rendjét a Kbt. követelményei szerint szabályozva teljesítik a szerződést?

Kérdés: Közös ajánlattevőként elnyert közbeszerzési eljárás esetén (akár van alvállalkozó, akár nincs), mi a számlázás rendje, tekintettel a közös ajánlattevőkre?

Kérdés: Konzorciumként adtunk be ajánlatot egy önkormányzat által meghirdetett építési beruházás közbeszerzési eljárásában. Az ajánlatban megjelöltük a konzorcium vezetőjét, és konzorciumként önálló nevet is választottunk. Az ajánlattételi szakaszban előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be ezen a néven. Az ajánlatkérő érdemben nem vizsgálta a kérelmünket, hanem azt válaszolta, hogy a konzorciumot alkotó ajánlattevők együtt vagy külön-külön nyújthatnak be ilyen kérelmet, tekintettel arra, hogy a konzorcium nem jogi személy. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Közös ajánlattevőkkel külön szerződik az ajánlatkérő, vagy csak egy szerződés lesz, és kell-e az egyetemleges felelősségről nyilatkozni?

Kérdés: Konzorciumi partnerünk azt kérte, vegyük meg a dokumentációt, mert elképzelhető, hogy mégsem tud pályázni. Erre biztosan szükség van?

Kérdés: Teljes körű hiánypótlást engedélyezett az ajánlatkérő. A dokumentációban egyebek mellett előírta, hogy mit kell tartalmaznia a konzorciumi szerződésnek, mely előírás nem volt egyértelmű, de a kérdésfeltevés határidejét már elmulasztottuk. Ha az ajánlatkérő álláspontja szerint a konzorciumi szerződésünk nem felel meg az általa előírt követelményeknek, ez a hiány pótolható-e?

Kérdés: Ajánlattevővel egyetemleges a felelőssége az alvállalkozónak és az erőforrást nyújtó szervezetnek? A felelősség jellege függ-e attól, hogy milyen mértékű az alvállalkozó igénybevétele? Kérdésünk még, hogy elképzelhető-e a gyakorlatban az, hogy a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést 90 százalékos mértékben az alvállalkozó teljesíti, és ajánlattevő részvétele csupán 10 százalékos?

Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?