"Jogi szakértelem" értelmezése

Kérdés: A törvény szerint a bírálóbizottságba jogi szakértelemmel rendelkező tagot is kell delegálni, azonban nem írja elő a jogász végzettség meglétét. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Igazgatás Szakán szerzett igazságügyi ügyintéző végzettségemmel lehetek-e jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. ennél pontosabban nem fogalmaz, és a jogiszakértelem a jelzett végzettség esetén is fennáll, elegendő a bírálóbizottságitagság feltételeként az érintett bevonása a szabályoknak megfelelően. Fentieket támasztja alá a Kbt. 8. §-ának (1)–(2) bekezdéseis, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Telephelyhez kötött tevékenységarány meghatározása a kiírásban

Kérdés: Összhangban áll-e a Kbt.-vel az a kiírás, mely szerint az ajánlattevő tevékenységének 50 százalékát az ajánlatkérő közigazgatási területén elhelyezkedő telephelyén kell kifejtenie?
Részlet a válaszából: […] Ez a feltétel vélhetően a közbeszerzési szerződésekteljesítésére vonatkozó, a közbeszerzési törvény 304. §-ának (2) bekezdésbenrögzített előírás félreértelmezéséből adódik. A hivatkozott rendelkezés ugyanisazt írja elő, hogy az ajánlattevőnek (közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati kötöttség időtartama

Kérdés: Mihez igazodik az ajánlati kötöttség időtartama? Mennyi lehet a legkisebb és a leghosszabb időtartam? Az ajánlatkérő ebben a kérdésben szabadon dönt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatikötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdésrendelkezése szerint az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadotttervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Eltérő követelményrendszer meghatározása

Kérdés: Az ajánlatkérő biztosította a teljes hiánypótlás lehetőségét. Egy alkalmassági feltétel vonatkozásában mi csatoltunk ugyan dokumentumot, de az nem felelt meg, a másik ajánlattevő nem csatolt semmit. A másik ajánlattevőt az eredeti felhívás szövegével azonosan hívták fel a hiányzó irat pótlására, nekünk alaki kötöttségeket határoztak meg. A két dokumentum ennek megfelelően eltért egymástól. A mi ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánították, a másik ajánlattevőét nem. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek valamennyi ajánlattevővel szemben azonoselőírásokat (követelményeket) kell meghatároznia a Kbt. alapelveiben foglaltak– elsősorban az esélyegyenlőség alapelve – szerint. Elvileg nehezen képzelhetőel a fenti eset.Ha bizonyítható a jogsértés – alapelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség vonatkozásában az alábbi szabályokatérdemes kiemelni, hogy a törvény szabályozását könnyebben át tudjuk tekinteni. Nyílt eljárás esetében az alábbi szabályok érvényesülnek:– a Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatikötöttség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati kötöttségre vonatkozó nyilatkozat

Kérdés: A Kbt. előírja-e kötelező jelleggel, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség vállalása, valamint ajánlatának a kötöttség ideje alatti változtathatatlansága vonatkozásában kifejezett nyilatkozatot kell tennie?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.76-78. §-ai tartalmazzák. Az ajánlati kötöttség a Kbt. rendelkezése szerint azajánlattételi határidő lejártától kezdődik, és "legalább az ajánlatifelhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatok módosítása, visszavonása

Kérdés: Módosítható/visszavonható-e az ajánlat, és ha igen, meddig tehetjük ezt meg?
Részlet a válaszából: […] Igen, az ajánlattételi határidőig az ajánlat visszavonhatóés módosítható, hiszen nem állt be az ajánlati kötöttség. Tárgyalásos eljárás(és versenypárbeszéd, továbbá egyszerű eljárás tárgyalásos módja) esetében azajánlattételi határidőig van lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati kötöttség minimum határideje

Kérdés: Az ajánlati kötöttség időtartamát minek alapján határozza meg az ajánlatkérő? Van-e minimum-határidő? Változik-e 2009-ben az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A törvényben nincs minimális határidő meghatározva,ugyanakkor a logikus meghatározás figyelembe kell, hogy vegye a szerződéskötéskötelező időkorlátját, mind annak minimumát, mind maximumát tekintve. Ebben atekintetben lesz változás, mivel a szerződéskötési moratórium 2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyalás időpontjának módosítása egyetlen ajánlat esetén

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy ha tárgyalásos eljárásban csak egyetlen ajánlat érkezett, a tárgyalás megadott időpontját később módosítsa az ajánlatkérő? Ha igen, milyen feltételek mellett teheti azt meg?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint igen. A Kbt. 126. §-a szerint atárgyalásos eljárásban a tárgyalások lezárásáig nem áll fenn ajánlati kötöttségsem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő oldalán, erre tekintettel azajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy a felhívás vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Új CPV

Kérdés: Mi a lényege az új CPV-nek?
Részlet a válaszából: […] Az új, 2008-as Közös Közbeszerzési Szójegyzék logikája más,mint a 2003-as jegyzéké volt, azaz sokkal inkább termékorientált, mintanyagorientált. Ennek ellenére továbbra sem alkalmas elektronikus katalógusoképítésére, azaz továbbra sem alkalmazható világviszonylatban, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
10
11
12
…
14