Ügyvédi tevékenység a közbeszerzési törvényben

Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi tevékenységre a Kbt. 153. §-a tartalmazrendelkezéseket. A 153. § (1) bekezdése szerint az ügyvédekről szóló 1998. éviXI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekesetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljáráselső szakasza a részvételi szakasz, amely részvételi felhívással indul. Arészvételi felhívásra a Kbt. 101. §-a az irányadó, melynek (2) bekezdése arrólrendelkezik, hogy a részvételi felhívásra a nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati kötöttség lezárása szóbeli közléssel

Kérdés: Szóbeli közléssel lezárható-e az ajánlati kötöttség a tárgyalásos folyamat esetén? Meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárások tárgyalási szabályai tekintetében aKbt. 126-129. §-ait kell figyelembe venni. A rendelkezések értelmében, atárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő állapítja meg a tárgyalások menetét, atárgyalási szabályokat és a tárgyalások időütemezését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat módosítása az ajánlati kötöttség lejárta előtt

Kérdés: Az ajánlati kötöttség lejárta előtt lehet-e módosítani az ajánlatot, és ha lehet, akkor milyen módon? Ha nem lehet, akkor ezt a lehetőséget a Kbt. mely rendelkezése zárja ki?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem tárgyalásos eljárásról beszélünk, úgy azajánlattevő bármikor visszavonhatja az ajánlatát az ajánlattételi határidőig,és új ajánlatot nyújthat be, azaz módosíthatja benyújtott ajánlatát. Ennekdokumentálására nincs a Kbt.-ben szabály, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség, kivéve a versenypárbeszéd és atárgyalás esetét (melyekbe nemcsak a tárgyalásos eljárás, hanem az eljárássorán történő tárgyalás is beletartozik), az ajánlattételi határidő beálltávaláll be. Ezért van lehetősége az ajánlattevőnek visszakérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzések Tanácsának tagjai mint hivatalos közbeszerzési tanácsadók

Kérdés: A hivatalos közbeszerzési tanácsadói listán találkoztam több alkalmazottal a Közbeszerzések Tanácsától. Jogszerű-e ez? (Nem vagyok jogász, de az én jogérzékemet sérti az eset.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 381. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében hivatalosközbeszerzési tanácsadó az lehet, aki megfelel a törvény 11. §-ábanmeghatározott feltételeknek.Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki– a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címke:

Beruházáslebonyolító szerepe

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?
Részlet a válaszából: […] A beruházáslebonyolító fogalmát a 162/2004. Korm. rendelettartalmazza, illetve határozza meg az e személyre, szervezetre vonatkozószabályokat a következők szerint:– építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Régi Kbt. hatálya alatt kötött határozatlan időtartamú megállapodás érvényessége

Kérdés: A közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően megkötött határozatlan időre szóló szolgáltatási szerződést (szemétszállításra) köteles vagyok-e felmondani, és új eljárást lefolytatni, ha az értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A hatálybalépést megelőzően megkötött szerződés felbontásáranem köteles az ajánlatkérő, azonban módosítása nem jogszerű. Erre vonatkozik aKözbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a szerződések módosításáról és amódosításról szóló tájékoztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:    

2003 előtti beszerzések közbeszereztetése

Kérdés: A társaság 2003 előtt (közbeszerzés nélkül) megkötött, határozatlan idejű szerződésekkel rendelkezik. A szerződésben szereplő tárgyakat nem kell 3 év elteltével közbeszereztetni? Ugyanez a kérdés a számlavezető pénzintézetre és a folyószámlahitelre is.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jogszerűen lett megkötve a megállapodás, akkornem. Amennyiben a szerződéskötés törvénybe ütköző módon történt, jogorvoslatkezdeményezésére a Kbt. értelmében az arra jogosult szerveknek három éven belülvan lehetőségük. Nincs tehát általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

Egybeszámítás "igazi" értékhatára

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?
Részlet a válaszából: […] A szerződéses értéket egyben kell kezelni, amennyiben teháttöbb évre szól, egy esetben kell egybeszámítani, és ez az adott év "évesstatisztikai összegzését terheli", azaz nem jelenik meg évente a közbeszerzésitervben, a becsült értékek számításában. Tehát nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
11
12
13
14