119 cikk rendezése:
111. cikk / 119 Tanácsadói tevékenység feltételei a gyakorlatban
Kérdés: Hogyan lehet a közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe bekerülni? A gyakorlatom megvan, de nem tudom, ebből mit fogadnak el, kinek kell tanúsítania az eljárásaimat, stb.?
112. cikk / 119 Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt
Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
113. cikk / 119 Uniós csatlakozás előtt kötött szerződés idő előtti felmondása
Kérdés: 2004. május 1-je előtt kötött árubeszerzési szerződés idő előtti felmondása esetén van-e jogorvoslati lehetőség?
114. cikk / 119 Szerződéses ár változása régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás esetén
Kérdés: Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?
115. cikk / 119 Becsült érték meghatározása határozott idejű, árubeszerzésre irányuló szerződés esetén
Kérdés: Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?
116. cikk / 119 Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén
Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
117. cikk / 119 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
118. cikk / 119 162/2004. Korm. rendelet szabályainak alkalmazása
Kérdés: Építési beruházás esetén a lebonyolítót közbeszerzési eljárásban választják ki. A beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése. Ebben az eljárásban is alkalmazni kell a 162/2004. Korm. rendelet 5-6. §-aiban meghatározottakat?
119. cikk / 119 Tanúsítók a közbeszerzésben
Kérdés: Milyen szerepe van az akkreditált tanúsítónak a közbeszerzési eljárásban? Ki és milyen feltételekkel lehet akkreditált tanúsító?