Régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás meghosszabbíthatósága

Kérdés: Intézményünk 1999-ben kötött határozott idejű szerződést (nem a Kbt. alapján) közétkeztetés biztosítására, amely 2004 augusztusában lejárt. Az intézmény ezt a szerződést további öt évre meghosszabbította úgy, hogy arra – a becsült értékre tekintettel – a Kbt. rendelkezéseit kellene alkalmazni. Kérdésem az, hogy – figyelemmel arra, hogy az új Kbt. tavaly májustól hatályos – jogszerű-e az így meghosszabbított szerződés, avagy a Kbt. rendelkezései szerint közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A korábbi Kbt. hatálya alatt kötött és az új Kbt. hatálybalépésétkövetően lejárt szerződés meghosszabbítására jelenlegi szabályozásunkértelmében nincs lehetőség. Ha az adott szerződés határozatlan időre szólna,úgy nem lenne probléma, de ez a módosítás a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Szakmaiság érvényesülése egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzés esetében a szakmaiságnak ugyanúgy kell érvényesülnie, mint a többi eljárási rezsimben? Tehát a 3 főben a szakmai, a jogi és a közbeszerzési ismeret ugyanúgy követelmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a szakmaiság tekintetében feltehetően a Kbt. 8.§-ának (1)–(3) bekezdésében foglalt szabályokra gondolt. E szerint aközbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése,az ajánlatok értékelése során és az eljárás más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] A hivatalos közbeszerzési tanácsadóvá válás nem egyszerűenállam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítés, ehhez megfelelőgyakorlatnak is társulnia kell – a 29/2004. IM rendelet szerint –, illetveképzés hiányában a megfelelő gyakorlat is elég, amennyiben azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Tanácsadói tevékenység feltételei a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan lehet a közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe bekerülni? A gyakorlatom megvan, de nem tudom, ebből mit fogadnak el, kinek kell tanúsítania az eljárásaimat, stb.?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 380-385. §-ai szerint a hivatalos közbeszerzésitanácsadók névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa vezeti.A Kbt. 11. §-ának (1)–(5) bekezdései határozzák meg ahivatalos közbeszerzési tanácsadóvá válás feltételeit, azzal, hogy azok közül a404. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. indokolása szerint, a gondos és ésszerű eljárás előfeltétele, hogy mind a közbeszerzési eljárás előkészítésében, mind annak lebonyolításában megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek vegyenek részt. A Kbt. ennek érdekében több olyan rendelkezést is tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Uniós csatlakozás előtt kötött szerződés idő előtti felmondása

Kérdés: 2004. május 1-je előtt kötött árubeszerzési szerződés idő előtti felmondása esetén van-e jogorvoslati lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szerződés felmondásával kapcsolatban vetődik fel például az esetleges hibás vagy késedelmes teljesítés, a jogsértésre nem a Kbt., hanem a Ptk. szabályai alkalmazandók, azzal, hogy ebben az esetben keresettel kell fordulni az illetékes bírósághoz, és – a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Szerződéses ár változása régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás esetén

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben nincs szükség új szerződéses partner kiválasztására, azonban érdemes már szerződéskötéskor figyelni, és a KSH által bejelentett hivatalos inflációs rátához kötni (például inflációs ráta mínusz 2 százalék) a szerződéses ár változását évről évre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Becsült érték meghatározása határozott idejű, árubeszerzésre irányuló szerződés esetén

Kérdés: Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-a határozza meg az árubeszerzés becsült értékét olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése. Ilyenkor a becsült érték határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése határozza meg az ún. becsült érték fogalmát. E szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36-40. §-aira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
…
11
12
13