Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése határozza meg az ún. becsült érték fogalmát. E szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36-40. §-aira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Becsült érték megjelölése

Kérdés: Hol kell az ajánlatkérőnek megjelölnie a közbeszerzés becsült értékét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés becsült értékét – amely nem más, mint a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált, általános forgalmi adó nélküli, legmagasabb összegű ellenszolgáltatás – a hirdetmény feladását kezdeményező kérelemben kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Eljárás megfelelő ajánlat hiányában, jogorvoslati lehetőség

Kérdés: Eredménytelen a közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ha "egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlattevő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot". Mikor alkalmazhatja ajánlatkérő ezt a bekezdést, milyen mértékben kell, hogy meghaladja az ajánlott ár a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (becsült értéket)? Mikor támadható az ajánlatkérő e bekezdés alapján meghozott döntése?
Részlet a válaszából: […] A megtámadhatóság oka nem feltétlenül a meghozott döntésben keresendő, hiszen arra lehetőséget ad a Kbt. sőt, annak 82. §-a értelmében, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Közbeszerzés értéke

Kérdés: Hogyan határozza meg az új Kbt. a közbeszerzés értékét? Mit jelent a becsült érték fogalom?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés értékével (illetve a becsült értékkel) kapcsolatos – általános – szabályokat a Kbt. 35-40. §-ai tartalmazzák.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált, általános forgalmi adó nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Összesített tájékoztató, közbeszerzés megkezdése

Kérdés: A 2004. május 1-je előtt közzétett "előzetes összesített tájékoztató" a közbeszerzési eljárás megkezdésének számít-e az új Kbt. előírásai szerint, ha a nyílt eljárás ajánlati felhívása még nem jelent meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyrészt a 6. §-ának (1) bekezdésében ún. előkészítő feladatokat tesz kötelezővé az ajánlatkérő számára, amelyek keretében ajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Hirdetmény egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban hol kell közzétenni a hirdetményt? Mit kell kötelező jelleggel tartalmaznia az ajánlati felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles megjelentetni akkor, ha az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai szerint lebonyolított közbeszerzéseinek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Előzetes tájékoztatás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésnél is kötelező-e az előzetes tájékoztató elkészítése?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében az előzetes tájékoztató elkészítése az ajánlatkérő részére csupán lehetőség, arra a Kbt. 247. §-a alapján nem köteles.A Kbt. 247. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek lehetősége van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések megítélése

Kérdés: 2002. évben kötött szerződés, amely közbeszerzési eljárás keretében jött létre, jogalapját veszti a májusi csatlakozás után? Ennek alapján minden eljárást meg kellene ismételni?
Részlet a válaszából: […] Nem, a Kbt. rendelkezései (néhány kivételtől eltekintve) 2004. május 1-jén lépnek hatályba, és csak a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni az előírásait – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
11
12
13