Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén

Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetést követő 10 napon belül van azajánlatkérőnek lehetősége az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előttmegtámadni. Ebben az esetben az ajánlatkérő vélhetően megsértette a Kbt. 86.§-át az indokolás kérésének elmulasztásával.A kirívóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Jogorvoslati határidő kezdete az ajánlatkérő mulasztása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő mulasztása esetén honnan számít a jogorvoslati határidő kezdete, ha a mulasztás csak az eredményhirdetés után jut a tudomásunkra, de jóval az előtt történt?
Részlet a válaszából: […] Attól függ, hogy az ajánlatkérő mit mulasztott. Amennyibennem válaszolt egy kiegészítő tájékoztatásra, úgy azt csak az eljárás sorántámadhatja meg az ajánlattevő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.Ha azonban az ajánlattevő önkéntes hiánypótlásban olyaniratokat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Jogorvoslati jog hiánypótlás részbeni teljesítése esetén

Kérdés: A hiánypótlást nem tudta cégünk maradéktalanul teljesíteni, de időközben találtunk indokot egy referenciával kapcsolatban. Ez egy jogorvoslati eljáráson belül történt, és újra meg szeretnénk támadni. Illik-e ezt megtenni, vagy ugyanaz lesz az eredményt, mint először?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 325. §-ának (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogya Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – öt naponbelül végzéssel elutasítja egyebek mellett akkor, ha megállapítja, hogy akérelmező a hiánypótlási felhívásnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Teljesítésigazolás kiadásának megtagadása

Kérdés: Mit lehet tenni, ha szerződésszerű teljesítés ellenére az ajánlatkérő nem adja ki a teljesítésigazolást, mely a számlakiállítás feltétele?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 305. §-a rendezi ezt a kérdést. Az ajánlatkérőnekugyanis a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy azelismerés megtagadásáról nyilatkozatot kell kiadnia, legkésőbb a teljesítéstől,vagy az erről szóló írásbeli értesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Egyenlőtlen szerződéses kikötések

Kérdés: Az ajánlatkérő 25 százalékos kötbérmértéket határozott meg arra az esetre, ha a teljesítés az ajánlattevő miatt meghiúsul. Ezzel szemben, ha az ajánlatkérő miatt hiúsul meg, akkor a vállalkozó költségeit kell csak megtérítenie. Jogszerű ez az elő­írás? A szerződésben a felek nem egyenlők? Milyen lehetőségeim vannak a megtámadásra?
Részlet a válaszából: […] A szerződésekre vonatkozó alapvető szabályokat nem a Kbt.,hanem a Ptk. tartalmazza. A Kbt. a biztosítékok, a kötbér, teljesítési éselszámolási szabályok tekintetében tartalmaz a közbeszerzési szerződésekre aPtk.-tól eltérő szabályokat. Ennek következtében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Alvállalkozói teljesítés 25 százalék fölé emelkedése a megvalósítás során

Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elviekben az ajánlattevő nem megfelelőenpozicionálta alvállalkozóját, hiszen az alvállalkozót mint közös ajánlattevőtkellett volna megjelölnie ajánlatában. Ebben a helyzetben ez a jogsértés, melyidővel a valós teljesítés során vált jogsértéssé, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Eltúlzott kötbér közbeszerzési szerződésekben

Kérdés: A bírói gyakorlat 10 százalékos kötbérmértéket fogad el. Ajánlatkérők által kötelezően elfogadni rendelt kötbérmérték nagyon sok esetben 25 százalék. Ez a piaci gyakorlatban is eltúlzott mérték. Mit lehet ez ellen tenni?
Részlet a válaszából: […] E kérdés az olvasók körében ismétlődő jelleggel felvetődik.Jelen esetben válaszunk a következő, figyelemmel a Kbt. tavalyi, szeptember15-i hatályú változására is: a még meg nem kötött szerződés esetében, azazakkor, ha a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszban van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál

Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.1006/12/2010. számúhatározatában az alábbiak szerint foglalt állást a kérdésben."A becsült érték ismeretében a kérelmezői álláspont az, hogyaz ajánlatkérőnek az I. rész esetében is a Kbt. 86. § szerinti eljárást kellettvolna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
26
27
28
44