Egybeszámítás szakaszolt beruházás esetén

Kérdés: Az építési beruházás becsült értékének számítása során kérdésként merült fel, hogyha az ajánlatkérő szakaszolja a beruházását, és az 1. évben az óvodát, a 2. évben a tornatermet és a 3. évben a kiegészítő létesítményeket (konyha, étterem, öltözők) valósítja meg, akkor hogyan kell az építési beruházás értékét kiszámítani, továbbá hogy a kiegészítő építési beruházás értékét esetlegesen hozzá kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor a közbeszerzés becsült értékénekmegállapítására vonatkozó rendelkezésekből kell kiindulnunk. A rendelkezéseketa 39. § tartalmazza.A 39. § (1)–(4) bekezdései a következő rendelkezésekettartalmazzák:– az építési beruházás becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 404. § (1) bekezdésének e) pontja szerintfelhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza az elektronikusangyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történőbeszerzés részletes szabályait; e szabályokba ütköző magatartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
Kapcsolódó címke:

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a nyilatkozatminta az ajánlatidokumentáció része. A felhívásnak nem célja minden egyes részletkérdés pontosismertetése, a kötelező nyilatkozatminták részletezése, mellyel nincsellentmondásban, amennyiben az ajánlatkérő további nyilatkozatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevő meghatározása a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerint ajánlattevő az, aki (többek között) előzetes vitarendezést kezdeményez. A 96/A. § szerint pedig az ajánlattevő kezdeményezhet előzetes vitarendezést. Ez szerintem körkörös hivatkozás. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő fogalmát a tavaly szeptemberben hatálybalépett Kbt.-módosítás terjesztette ki. A 4. § 1. c) pontja valóban azttartalmazza, hogy aki előzetes vitarendezést kezdeményez, az ajánlattevőnektekintendő.Erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Erőforrás igénybevehetősége

Kérdés: A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a az értelmező rendelkezések között határozzameg az erőforrást nyújtó szervezet definícióját, valamint azt is, hogy miminősülhet erőforrásnak.A 3/D.25 pont szerint erőforrást nyújtó szervezet az aszervezet vagy személy, amely vagy aki nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Csomagolás paramétereinek meghatározása ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatkérő milyen mélységig határozhatja meg egy termék szállításra történő csomagolásának minőségét, adattartalmát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra következtetünk, hogy szállítási vagyadásvételi szerződésről van szó, vagy olyan vegyes szerződésről, amelynekszállítási tartalma is van.A szerződések tekintetében a Kbt. 306/A. §-a kimondja, hogya közbeszerzési eljárás alapján megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Megfelelés a Kbt. 8. § (1) bekezdésének

Kérdés: Egy nem jogi és pénzügyi végzettséggel rendelkező, de a közbeszerzési referensi tanfolyamot elvégzett személy megfelel-e a Kbt. 8. § (1) bekezdésének? E szerint a közbeszerzési eljárásba bevont személyeknek/szervezeteknek "megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük". Megfelelőnek minősül-e az a jogi és pénzügyi ismeret, amit a közbeszerzési referensi képzésen kap az azt elvégző közbeszerzési referens? Ha nem, milyen szintű ismeretekkel kell rendelkezni, és ezt hogyan kell – adott esetben – igazolni? (Véleményem szerint az e tanfolyamon kapott ismereteknek elégnek kell lenniük, mivel a közbeszerzési ismeretekkel való rendelkezést is ez alapján fogadják el.)
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a közbeszerzési referensi tanfolyamelvégzése és a vizsga sikeres letétele esetén a referens a közbeszerzésiszakértelmet tudja e végzettségével, képzettségével igazolni. A megfelelő jogi,illetve pénzügyi szakértelemhez, véleményünk szerint, szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó definíciója értelmében főszabályként agyártó, akár alkatrész, akár a végtermék gyártója, nem tartozik ebbe a körbe.A közbeszerzési törvény 4. §-ának 2. pontja értelmébenalvállalkozónak minősül az a szervezet vagy személy, amely vagy aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címke:

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A teljesítési biztosítékkal kapcsolatos előző kérdés kapcsánbemutattuk, hogy abban az esetben, ha az ajánlattevő a teljesítési biztosítékotnem vagy nem határidőre bocsátja rendelkezésre, a Kbt. 59. §-ának rendelkezésealapján – amennyiben az ajánlatkérő kikötötte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 99/A. §-ának (3)bekezdése szerint, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát nyilvánosságra hozza,amennyiben az a szerződés részét képezi.Az előzőekben hivatkozott rendelkezés értelmében azajánlatkérő a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
1
143
144
145
271