Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] Az ún. in-house kivétel a közszolgáltatásokra vonatkozik, pontosabban közfeladat, közszolgáltatás ellátására, annak megszervezésére, amennyiben a többi feltétel fennáll az alábbiak szerint.A Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontjának ka) alpontja értelmében a törvényt nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzés-kötelezettség uniós támogatással megvalósuló projektnél

Kérdés: Egy kkv az Új Széchenyi Terv egyik pályázatán szeretne indulni. Az uniós támogatás mértéke 50 százalék; projekt keretében szeretne venni egy 55 millió forint értékű gépet. Kell-e kiírni közbeszerzést? Ha igen, mi az indok? Hogyan kell a közbeszerzést vizsgálni? A támogatási intenzitás és az összeg együttesen számít? Vagy ha az egyik már átlépi a határt, akkor közbeszerzés-köteles? Pontosan mi a minimális százalék- és forintértékhatár?
Részlet a válaszából: […] Ha a támogatási intenzitás nem éri el a több mint 50 százalékot, akkor nem kell közbeszerezni. Ennek feltétele, hogy egyébként a kedvezményezett ne tartozzon a közbeszerzési törvény hatálya alá.A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 6. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőt nem kell ebben az esetben nyilvántartásba vetetni, mivel csak a pályázat erejéig lesz közbeszerzés-kötelezett, de mint klasszikus ajánlatkérőnek kell eljárnia a Kbt. 6. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében.A közbeszerzési törvény 122. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás előzetes vitarendezési eljárásban

Kérdés: Előzetes vitarendezési eljárás eredményeként az ajánlatkérő újabb hiánypótlást rendelt el, a hiánypótlás része volt az is, hogy a felolvasólapot újra be kellett adni. Az előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e helye hiánypótlásnak, valamint a felolvasólap hiánypótoltatására van-e lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha az ajánlatkérő igényt tart a felolvasólap ismételt benyújtására, mi lesz az eredetileg beadott felolvasólap sorsa?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő eljárásának jogszerűsége csak az eset összes körülményének ismeretében volna lehetséges, így annak hiányában csak általánosságban tudunk a feltett kérdésekre válaszolni.A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése szerint előzetes vita­rendezési eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címkék:  

Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén

Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó 306/2011. kormányrendelet az alábbiak szerint fogalmaz, melyet részletesen elemzünk.A 14. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet (e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címkék:    

Kkv és "nagyvállalat" közös ajánlattétele kkv-knak kiírt nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 147. számának 2965. számú kérdése és az arra adott válaszuk megengedően ír arról, hogy nemzeti eljárásrendben a kkv-knak kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az alvállalkozónak már nem kell kkv-nak lennie (kérem, erősítsék meg, hogy jól értem-e). Mi a helyzet akkor, ha az alvállalkozó nagyvállalat, ráadásul a szerepvállalása 40 százalékos, azaz már közös ajánlattevőnek minősül? Törvényes-e, ha az ajánlattételre felkért kisvállalkozás közös ajánlatot tesz egy ilyen nagyvállalattal?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 122. §-ának (8) bekezdése kifejezetten csak annak a gazdasági szereplőnek a vonatkozásában határoz meg korlátot, akit/amelyet az ajánlattételre az ajánlatkérő felhív, azaz akár nem kkv is lehet alvállalkozó a teljesítés során. Ennek természetesen továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] Mivel az eredeti beszerzési tárgy mennyiségi meghatározása a 25 százalékos mértékű eltérést teszi lehetővé, így a 69,3 százalékos eltérés esetében a 25 százalék feletti túllépés a közbeszerzési törvény mellőzésével történik. A kérdés alapján nehéz meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati határidő előzetes vitarendezési kérelem esetén

Kérdés: Hogyan alakul a jogorvoslati határidő, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezés esetében a közbeszerzési törvény 79. §-ának (1), (2), (3) és (5) bekezdését érdemes értelmeznünk.Az (1) bekezdés szerint három munkanapon belül kell az előzetes vitarendezés iránti kérelmet benyújtani – a jogsértő eseményről való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:  

Lehetőség az írásbeli összegzés megváltoztatására

Kérdés: Egy eljáráson belül hány alkalommal változtatható meg az írásbeli összegzés?
Részlet a válaszából: […] Az írásbeli összegzés egy alkalommal változtatható. A probléma abból adódik, hogy az előzetes vitarendezési kérelem esetében történt változtatást más ajánlattevő újra megtámadhatja, mely ismét megnyitja a módosítás lehetőségét. Mivel egy adott előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Júliusi változások a Kbt.-ben

Kérdés: Milyen változásokat vezettek be júliustól a közbeszerzési törvénybe?
Részlet a válaszából: […] A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 78. §-a az alábbi módosítást tartalmazza."75. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása78. § A közbeszerzésekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:
1
…
28
29
30
…
92