910 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?

Kérdés: Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?

Kérdés: Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásnál, az ajánlati szakaszban módosíthatja-e a dokumentáció részeként kiadott főösszesítőt? (Az eredetiben nem volt tartalékkeret feltüntetve, de a módosított főösszesítőben 10 százalék tartalékkeretet határoztak meg az esetleges pótmunkák fedezetére.)

Kérdés: "A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt." Ezt szabály írja elő, vagy csak a szokásjog?

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló cég – mint önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelője – a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, így az általunk kezelt ingatlanok tekintetében a Kbt. szerint kell eljárnunk. Azonban vannak olyan társasházak, ahol csak néhány lakás van az önkormányzat tulajdonában, de mégis a többi – magántulajdonban lévő lakással együtt – az egész társasházat az önkormányzat cége kezeli. Elég széles körű ez az arány, mert van olyan ház, ahol az önkormányzati tulajdonokból van több, de olyan is, ahol például a 30 lakásból 1 vagy 2 lakás az önkormányzaté, a többi magántulajdon, de a társasház kezelését az önkormányzat cége látja el. Továbbá olyan társasház is van, amiben egyetlen önkormányzati tulajdon sincs, csak piaci alapon megszerezte a házkezelést magának az önkormányzati cég. Jól gondolom, hogy ekkor is a Kbt. szerint kell eljárnunk, mert az önkormányzat cége mindenképpen a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik? A cég önkormányzati tulajdonként mindenképpen a közbeszerzési törvény szerint kell eljárjon, függetlenül attól, hogy magántulajdont kezel vagy önkormányzati tulajdont?

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?

Kérdés: Az a vállalkozás, amely most kezd pályázatokon elindulni, hogyan tud referenciát igazolni, amennyiben a kiírásban az feltétel? A saját üzletben történő eladás, illetve közbeszerzésen kívüli egyéb beszállítás megfelelő-e?