914 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: Egyszerűsített eljárásban milyen alkalmassági feltételek támaszthatók a pályázókkal szemben?

Kérdés: Abban az esetben, ha egy közbeszerzési eljárásnál egyetlen, fő értékelési szempont van (beszerzési ár), és például egy árubeszerzésnél és a nyertes ajánlatok közül kettő, akár három ajánlat is minden szempontból azonos árat ad meg ajánlatában, nehéz a döntés. Ez az eset különösen akkor problémás, ha például 4-5 részajánlati szempont szerepel különféle súlyszámokkal, és a nyertesnek kihirdethető ajánlattevő mellett még egy olyan ajánlati anyagot is találunk, ahol minden részértékelési szempontra tett ajánlat megegyezik. Például az ár mellett a szállítási határidő, rendeléspontosítás határideje, helyszínre szállítás gyakorisága, illetve annak időponti megjelölése is okozott már nehézséget. Milyen szempontok szerint kell dönteni?

Kérdés: Ha nem érkezett be három ajánlat, akkor a második felhívás során felhasználhatók-e a korábbi ajánlatban benyújtott igazolások, ha egyébként nincs lehetőség a korábbi ajánlat fenntartására, mert megváltoztak a felhívás feltételei?

Kérdés: Ifjúsági tábor üzemeltetése, illetve a gyermekek felügyeletét ellátó tanárok tevékenysége közbeszerzés-köteles-e?

Kérdés: Közel 20 db irodahelyiség felújítását tervezzük elvégeztetni, egyszerű közbeszerzés keretében. Egy irodában a következő szakmunkák elvégzését tervezzük: – falak tapétázása, – tapéta festése, – ablakpárkány, radiátorok és fűtéscsövek mázolása, – parkettázás, – parketta csiszolása és lakkozása, – fénycsőarmatúrák cseréje. A leírtak szerint minek minősül a konkrét felújítás, építési beruházásnak, szolgáltatásnak, árubeszerzésnek, az előző három beszerzési tárgy kombinációjának?

Kérdés: A motorvonattender második elbírálása során a MÁV érvénytelenítette a Bombardier ajánlatát és kizárta, mivel kirívóan alacsony árat ajánlott az ajánlat bizonyos elemeire. Fellebbezés után a KDB helyt adott a panasznak, figyelemmel arra, hogy a régi törvény nem tartalmazta a kirívóan alacsony ár esetén a kizárás lehetőségét. Mivel a törvény az indoklás lehetőségét tartalmazta, de elfogadhatatlan indoklás esetére nem adott útmutatást, nem kellett volna a Ptk. megfelelő paragrafusát alkalmazni, amely szerint (nem pontosan idézve): a szolgáltatás, ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén a szerződés érvénytelen? Ez ugyan még nem volt szerződés, de az ajánlatra épül a szerződés. Milyen álláspontot képvisel a Közbeszerzési Levelek Szerkesztősége ebben a kérdésben?

Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánít egy kiírást (eljárást), mert (utólag kiderült) szakmailag hibás volt a kiírása, vissza kell-e adni az eredeti pályázatot (pályázati anyagot) vagy sem? (A pályázat számos, közjegyző által hitelesített másolatot tartalmazott – ÁNTSZ-engedély, OEP-szerződés, kamarai tagsági igazolás stb. –, amelyek később felhasználhatóak lennének, illetve több tízezer, esetleg százezer forintos költséget okoztak az ajánlattevőnek az érvénytelenné nyilvánítással.)