914 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizáró ok tekintetében a 63. § (3) bekezdés szerinti igazolás fogadható el. Azonban a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 83. § (3) bekezdése kimondja, hogy – többek között – az adóigazoláson is fel kell tüntetni, hogy azt az adóalany mely szerv eljárásában kívánja felhasználni. Eddigi gyakorlat szerint az ajánlattevő egyszerre több igazolást kért, mivel azok lényegében egy évig felhasználhatók az eljárásokban. Elfogadható-e az ajánlatkérő által olyan adóigazolás, amelyen az igazolás kiállításának "céljaként" nem az ő eljárása, hanem egy korábbi eljárás ajánlatkérője szerepel. Helyes-e az az álláspontunk, hogy azért fogadható el ilyen igazolás, mert a Ket. nem mondja ki, hogy az ilyen okirat csak az adott célra használható fel, és a Kbt. szerinti kizáró ok alóli mentességet is egyértelműen bizonyítja, mivel az nem az ajánlatkérő szervezettől függ?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. sz. módosított ajánlása a helyi önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzési Levelekben megjelent válasszal kapcsolatosan az alábbi kérdésünk merült fel. A helyi önkormányzat 1992. január 1-jével egy kft.-t alapított, amelynek feladata az önkormányzat által átruházott közszolgáltatások (utak, hidak fenntartása, üzemeltetése, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás, köztemetők fenntartása) rendszeres ellátása. Az önkormányzat és a kft. minden év elején szerződésben rögzíti a kft. által elvégzendő feladatok körét és meghatározza annak költségeit. A kft. az önkormányzat által jóváhagyott fizetési ütemterv alapján számlázza a szolgáltatások díjait, illetve téríti meg a szolgáltatások értékét. Az alapító tagot megillető törvényes jogokat és kötelezettségeket a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetékes szakbizottságai közreműködésével és testületi felhatalmazás útján, egyes ügyekben a polgármester útján gyakorolja a saját működésre vonatkozó külön törvények és ügyrendje alapján. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akaratelhatározása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. A társaság gazdasági jogalanykénti működése során szerződéses kapcsolatokat létesít harmadik személyekkel. A szerződésből keletkező jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A kft. rendelkezik önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekkel, a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenysége során ezek a bevételek a társaság éves nettó árbevételének megközelítőleg 20 százalékát képezik, tehát az önkormányzati feladatok ellátása csupán az árbevétel 80 százalékát teszik ki. Kérdésünk, hogy a kft. milyen szerződést kössön az önkormányzattal, hogy továbbra is el tudja látni főtevékenységét közbeszerzési eljárás nélkül? Mit jelent az önkormányzattal kötött szerződésre vonatkozó visszterhes kifejezés?

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?

Kérdés: Egy szervezeten belül meghirdetett eljárások során a pályázatok dokumentumokkal kapcsolatos elvárásai között eltérések voltak. Egyik pályázatban elfogadták, a másikban nem, ugyanazt a szövegezést. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek?

Kérdés: Ajánlattevők vagyunk, és rendszeresen előfordul, hogy a tendereztetők nem jelölik meg a felhívásban, mit értenek másolati példányon, egyszerű vagy hitelesített másolatot. Jogszerű-e így a kiírás?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?

Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?

Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely nem felel meg a kiírásnak, például olyan feltételezéssel, hogy az értéket esetleg elgépelték? Ha nem biztosítjuk a hiánypótlás lehetőségét, sikerrel támadhatják-e meg az eljárást az érintettek, illetve – mivel a hiánypótlási eljárás "időkiesést" okoz – célszerű-e "értelmetlensége" ellenére is biztosítani azt?