Találati lista:
161. cikk / 248 Ajánlat kiegészítése hiánypótlási eljárásban
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?
162. cikk / 248 Alvállalkozói kifizetések értelmezése
Kérdés: A Kbt. definiálja az alvállalkozó fogalmát, illetve hogy a beszerzés értékének 25 százalékát meghaladó alvállalkozó csak közös vállalkozás formájában adhat ajánlatot. A "közös vállalkozás" tagja is szerződést köt a konzorciumvezető céggel. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a konzorciumvezető céggel szerződést kötő másik konzorciumi tag a Kbt. 305. §-a szempontjából alvállalkozónak minősül, tehát az ő kifizetései is a többi alvállalkozó kifizetései szerint történnek?
163. cikk / 248 Alvállalkozói teljesítés 25 százalék fölé emelkedése a megvalósítás során
Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?
164. cikk / 248 Alvállalkozó igénybevételének kizárása
Kérdés: Lehetősége van-e az ajánlatkérőnek arra, hogy a kiírásban általánosságban úgy rendelkezzen, hogy az ajánlattevő nem vehet igénybe alvállalkozót?
165. cikk / 248 Referencia egyedi termék beszerzése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő egyedi készüléket kíván vásárolni. Ebben az esetben miről kell referenciát adni? Cégemről, aki a pályázaton indul, vagy esetleg a külföldi gyártóról, aki a világon sok helyütt már eladott ilyen készüléket?
166. cikk / 248 Szerződő felek közös ajánlattételnél
Kérdés: Kérem, segítsenek értelmezni a Kbt. 304. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat! A jelenlegi szöveget megállapító 2010. évi LXXXVIII. törvény 73. §-ához fűzött indoklás szerint ugyanis "A Kbt. 304. §-ának a törvénnyel megállapított (1) bekezdése egyértelművé kívánja tenni, hogy közösen ajánlatot tevők közül az összes közvetlenül az ajánlatkérővel kerül szerződéses kapcsolatba." Ez vajon azt jelenti, hogy a nyertes közös ajánlattevők a tender eredményeként megkötésre kerülő szerződésben mindannyian kötelezően szerződő felekké válnak? Nem járható út például, hogy az egyikük – mint fővállalkozó – egymaga köt szerződést a teljes feladatra, és alvállalkozóként nevesítve a többieket, egyetemleges felelősséget előírva, a kapcsolattartás és a számlázás rendjét a Kbt. követelményei szerint szabályozva teljesítik a szerződést?
167. cikk / 248 Közös ajánlattevők számlázási rendje
Kérdés: Közös ajánlattevőként elnyert közbeszerzési eljárás esetén (akár van alvállalkozó, akár nincs), mi a számlázás rendje, tekintettel a közös ajánlattevőkre?
168. cikk / 248 Előzetes vitarendezési kérelem konzorcium által választott név alatt
Kérdés: Konzorciumként adtunk be ajánlatot egy önkormányzat által meghirdetett építési beruházás közbeszerzési eljárásában. Az ajánlatban megjelöltük a konzorcium vezetőjét, és konzorciumként önálló nevet is választottunk. Az ajánlattételi szakaszban előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be ezen a néven. Az ajánlatkérő érdemben nem vizsgálta a kérelmünket, hanem azt válaszolta, hogy a konzorciumot alkotó ajánlattevők együtt vagy külön-külön nyújthatnak be ilyen kérelmet, tekintettel arra, hogy a konzorcium nem jogi személy. Mi erről a véleményük?
169. cikk / 248 Alvállalkozóból "alakult" közös ajánlattevő igazolásai
Kérdés: Amennyiben a 25 százalék feletti alvállalkozóból közös ajánlattevő lesz, hogyan jelenik ez meg az ajánlatadó pályázatában, és milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell csatolni róla? Kell-e közös nyilatkozat a Kbt. 52. §-a alapján?
170. cikk / 248 Szerződés közös ajánlattevőkkel
Kérdés: Közös ajánlattevőkkel külön szerződik az ajánlatkérő, vagy csak egy szerződés lesz, és kell-e az egyetemleges felelősségről nyilatkozni?
