Egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő előírja az egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltését, hogyan töltöm ki akkor, ha egyik konzorciumi tag és a kapacitást biztosító sem felel meg teljesen a követelményeknek? Nem világos továbbá, hogy amennyiben a dokumentációban az szerepel, hogy úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen az alkalmasságnak való megfelelés, akkor pontosan mit szeretne az ajánlatkérő, hiszen ez az "alfa" pont alkalmazásának épp az ellentéte?
Részlet a válaszából: […] A kérdező jól látja, valójában az "alfa" pont nem ad elegendő tájékoztatást az ajánlatkérőnek, ugyanakkor pontosan úgy kell eljárni ajánlattevőként, ahogyan azt kérdésében jelzi. Az "alfa" pont arra alkalmas, hogy jelezze, mely ajánlattevő képes egyedül az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Záró nyilatkozat kötelező kitöltése az egységes európai közbeszerzési dokumentumban

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban szükséges-e kitölteni a dokumentum végén található nyilatkozatot? (Minden ajánlatkérő másként kéri.)
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai közbeszerzési dokumentum VI. rész: Záró nyilatkozat az alábbi nyilatkozatot tartalmazza:"Alulírott(ak) a hamis nyilatkozat következményeinek teljes tudatában kijelenti(k), hogy a fenti II-V. részben megadott információk pontosak és helytállóak.Alulírott(ak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

ESPD kitöltésével kapcsolatos anomáliák

Kérdés: Elképzelhető, hogy az ESPD-ben csak az "alfa"-kérdésre kell igennel válaszolni, és semmilyen műszaki és alkalmassági kritériumot nem kell részletezni benne (árbevétel, referencia), pedig azt megjelölték az ajánlati felhívásban?
Részlet a válaszából: […] Igen, az egységes európai közbeszerzési dokumentumban valóban van arra lehetőség, hogy a nyilatkozati elv úgy érvényesüljön, hogy az alkalmassági követelményeket nem is kell részletezni, hanem egyszerűen lenyilatkoztatni, hogy az ajánlattevő/részvételre jelentkező megfelel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Eltérő értékhatárok figyelembevétele egy ajánlatkérő beszerzéseinél, tevékenysége függvényében

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk megadása során először tisztázni kell a Kbt. vonatkozó kérdéshez kötődő közszolgáltató definícióját.Mivel az érintett ajánlatkérő önkormányzati tulajdonban van, vélhetően ún. közjogi szervezetnek minősül, azaz klasszikus ajánlatkérő a Kbt. 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabálya rögzíti, hogy mit szükséges a hirdetményben a részajánlattétellel kapcsolatban megtenni. Az alábbi 60. § értelmében tehát az általános tájékoztatás irányadó, melyet kiegészít a részajánlattétel lehetővé tétele esetében annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] A teljes árbevétel a Kbt.-ben két helyen szerepel, a törvény 12. §-ában és a 65. §-ban:A közbeszerzési törvény 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Közszolgáltatási tevékenységet folytató ajánlatkérő beszerzései

Kérdés: Ha a Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja alá tartozó, a Kbt. 114. §-ának (2) bekezdése szerinti közszolgáltatási tevékenységet folytató ajánlatkérő, a közszolgáltatási tevékenység fenntartásához szükséges (például a hálózaton elvégzendő hibaelhárítás) beszállítói feladatot, más Kbt. alá tartozó ajánlatkérővel közös tulajdonában lévő leányvállalatával kívánja elvégeztetni, a közvetlen szerződéskötés érdekében saját döntése szerint szabadon választhat-e a Kbt. 9. § (1) bekezdésének kb) pontja szerinti in-house, és a Kbt. 118. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogállás alkalmazása között?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a releváns tevékenység fenntartásához szükséges tevékenység kiszervezéséről van szó, nagy valószínűséggel ezt a beszerzést a közszolgáltatói rezsimek és szabályok alkalmazásával kell az ajánlatkérőnek megoldania. Természetesen minden esetben meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Különös szabályok közszolgáltató ajánlatkérőkre

Kérdés: A közszolgáltató ajánlatkérőkre milyen különös szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltató ajánlatkérőkre a Kbt. XIV. fejezetének szabályait kell alkalmazni a 114. §-ban foglaltak szerint. A 114. § utal arra is, hogy a közszolgáltatókra irányadó részletes szabályokat külön rendelet tartalmazza, ez pedig a 289/2011. kormányrendelet.Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

-Hiánypótoltatási kötelezettség az eljárás nyilvánvaló eredménytelenségének ismeretében

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő közösségi értékhatárt meghaladó értékű szolgáltatás megrendelésére irányuló eljárásában egyetlen ajánlat érkezett, amely a bontás előtt ismertetett rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékére tekintettel nem megfelelő, így az eljárás eredménytelen lesz. Az ajánlat egyebekben jelentős hiánypótlásra is szorulna. Szükséges-e az eredménytelenség megállapítása előtt a hiánypótlási felhívás kiküldése is, tekintettel arra, hogy a hiánytalan ajánlat sem tenné eredményessé az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Függetlenül az ajánlat mértékétől, az ajánlatkérőnek kötelessége az ajánlat értékelése, melynek során az eljárás eredménytelenségét is megállapítja – a kérdés szerinti esetben a fedezet hiányára tekintettel. Mivel az eredménytelenség kimondása a beérkezett ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Közszolgáltatást végző ajánlatkérő eljárásrendje

Kérdés: Közszolgáltatást végző társaságunk pályázni szeretne a TÁMOP-2.1.3.C-12-re. Az elbírálási időszak alatt szeretnénk lefolytatni egy eljárást a közbeszerzési törvény 40. §-a (3) bekezdésének megfelelően. A projekt összköltsége valószínűleg nem haladja meg a 25 millió forintot, az ajánlatkérő az új Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jelentkezett be. Milyen eljárásrend alkalmazását javasolják?
Részlet a válaszából: […]  A közszolgáltatást végző ajánlatkérőkre a Kbt. XIV.fejezetét és a 289/2011. kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. Azalkalmazandó eljárásrend meghatározása során figyelembe kell venni a Kbt. 20.§-ában foglaltakat is. A szabályozás szerint– a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.
1
2
3
4
7