108 talált állásfoglalás a közszolgáltatók kifejezésre

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 307. számú kérdésére Önök azt válaszolták, hogy a szennyvíz-elvezetési szolgáltatások megrendelésére a különös közbeszerzési eljárások esetében is a Kbt. szerint kell eljárni, ami egyértelmű, azonban a kérdés arra vonatkozott, hogy a szennyvízelvezetést végző közszolgáltatók a különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartoznak-e, azaz a beszerzéseikre kell-e a Kbt.-t alkalmazni? A kérdés továbbra is fennáll, ugyanis a közbeszerzési törvény 163. § (1) bekezdésének a) pontja tevékenységként csak az ivóvizet emeli ki vízügyi területről. Kérjük a kérdés megválaszolását!

Kérdés: 2007. évre melyek az irányadó közbeszerzési értékhatárok?

Kérdés: Közszolgáltatók esetében a távbeszélő-, teletex-, rádió-, telefonszolgáltatás igénybevételét mely értékhatár szerint kell vizsgálni? Közvetlenül összefügg-e a közszolgáltatás nyújtásával?

Kérdés: A TED-ben feladott hirdetményekre ugyanazok a határidők vonatkoznak, mint a Közbeszerzési Értesítőben megjelentekre?

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)

Kérdés: Az önkormányzat egyik intézménye (közétkeztetési intézmény) étkeztetést végez a település diákjai, illetve a lakosság számára, valamint esetenként rendezvényeket szervez (lakodalom, ballagás stb.), amelyek során ételt szolgáltat. A kérdésünk a következő: A felsorolt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges élelmiszer-alapanyagok beszerzésére kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Az egy év alatt beszerzendő élelmiszer mennyiségének becsült értéke nettó 80 millió forint. (Kaptunk X. Y. jogász által jegyzett körlevelet, amelyben részletesen megindokolva kifejti, hogy mivel a diákok étkeztetésének árát a szülő fizeti saját költségére, így e tétel nem minősíthető közpénznek, közpénz csak az önkormányzati normatívából fedezett rezsiköltségek ellentételezése. Így e körlevél szerint nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni a fentiekben vázolt esetben.)

Kérdés: Gyermekétkeztetéssel foglalkozó intézménynél a nyersanyag + áfa összegét a szülő fizeti, és nem közpénzből finanszírozott. A nyersanyagbeszerzésre kötelező-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása?

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint árubeszerzés esetén az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írhatja elő. Vannak olyan speciális áruféleségek, például atomerőművek főberendezései, amelyeket az Európai Unióban az elmúlt 3 évben nem gyártottak, csak 5-10 évvel korábban. Az ajánlatkérő szükségesnek tartaná a szakmai alkalmassághoz köthető referencia igazolását, ugyanakkor nem írhat elő 3 évnél hosszabb időintervallumot. Tervezik-e, hogy a fentiek miatt módosítják a Kbt.-t, illetőleg van-e jogszerű lehetőségük a közszolgáltatóknak arra, hogy a Kbt. 194. §-a alapján "egyéb objektív alapú alkalmassági feltételként" a 3 éven túli referencia bemutatását írhassák elő?

Kérdés: Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?