Szerződéskötés jogorvoslati eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottságeljárásának megindításakor, azonban ez nem kötelezettsége. Úgy gondoljuk, hogyamennyiben az ajánlattevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét – aDöntőbizottság mellett – tájékoztatásul az ajánlatkérőnek is megküldi, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Késedelmes tudomásszerzés közbeszerzési eljárás eredményéről

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményéről, rajtunk kívül álló okból későn értesültünk – amelynek tényét igazolni tudjuk –, megtámadhatjuk-e az eljárást a 8. napon túl a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?
Részlet a válaszából: […] ...után az eljárások lezárásának bizonytalanságát fokozná, így erre nem vonatkozik a tudomásra jutástól számított 90 napon belüli megtámadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Közbeszerzési eljárás eredményének megtámadása

Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Eljárás megfelelő ajánlat hiányában, jogorvoslati lehetőség

Kérdés: Eredménytelen a közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ha "egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlattevő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot". Mikor alkalmazhatja ajánlatkérő ezt a bekezdést, milyen mértékben kell, hogy meghaladja az ajánlott ár a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (becsült értéket)? Mikor támadható az ajánlatkérő e bekezdés alapján meghozott döntése?
Részlet a válaszából: […] ...lenne képes, nem köteles az ajánlatokat elbírálni. Ebben az esetben eredménytelenné kell nyilvánítania az eljárást. Tehát az eljárás megtámadása ezen okból nehezen indokolható. Amennyiben azonban például a becsült érték megállapítása bizonyíthatóan nem a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
1
6
7