66 talált cikk a megtámadás kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményéről, rajtunk kívül álló okból későn értesültünk – amelynek tényét igazolni tudjuk –, megtámadhatjuk-e az eljárást a 8. napon túl a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?

Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?

Kérdés: Eredménytelen a közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ha "egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlattevő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot". Mikor alkalmazhatja ajánlatkérő ezt a bekezdést, milyen mértékben kell, hogy meghaladja az ajánlott ár a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (becsült értéket)? Mikor támadható az ajánlatkérő e bekezdés alapján meghozott döntése?