229 cikk rendezése:
141. cikk / 229 Együttes megfelelés az alvállalkozóval 2012-től
Kérdés: Fenntartja-e az új törvény az alvállalkozóval való együttes megfelelés szabályát?
142. cikk / 229 Alkalmasság igazolása az új Kbt. szerint
Kérdés: Valóban nincs már lehetőség, mint esetünkben saját anyacégünktől bekérni – mint erőforrást nyújtó szervezettől – a közjegyző előtti nyilatkozatot a kizáró okokról, aláírási címpéldányokat, banki nyilatkozatot az összes számlavezető bankjuktól, mérlegeredményt és forgalmi adatokat két évről, nyilatkozatot arról, hogy "a szerződés időtartama alatt rendelkezésükre fognak állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások?" Mindezt az alapján tettük, hogy az ajánlatkérő előírta: "Igénybe vett erőforrás esetén a Kbt. 65. § (4) bekezdés szerinti igazolás"-t kér.
143. cikk / 229 Alvállalkozó bevonása "részbeni" megfelelésre
Kérdés: A pénzügyi alkalmasságnál megfelelhetünk-e 10 százalék alatti alvállalkozóval, abban az esetben, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi, hogy a P4-P5 követelményeknek együttesen kell megfelelni? Mi a P5-nek nem felelünk meg. 10 százalék feletti alvállalkozóként viszont nem tudjuk bevonni az illető társaságot, mert a P2 pontnak nem felel meg.
144. cikk / 229 Közös ajánlattétel az új törvényben
Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
145. cikk / 229 DB vizsgálatának terjedelme
Kérdés: Kiterjesztheti-e az eljáró tanács a vizsgálatot más kérdésekre is a jogorvoslati eljárás során?
146. cikk / 229 Bírságkeretek
Kérdés: Lesz-e maximális vagy minimális bírság az új Kbt.-ben?
147. cikk / 229 Csomagolás paramétereinek meghatározása ajánlatkérő által
Kérdés: Az ajánlatkérő milyen mélységig határozhatja meg egy termék szállításra történő csomagolásának minőségét, adattartalmát?
148. cikk / 229 Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett
Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
149. cikk / 229 Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál
Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
150. cikk / 229 "Nullás" mérleg elfogadhatósága
Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kértük a mérleg szerinti adatokat mint alkalmassági követelményt. Az alkalmasság feltétele volt, ha a mérleg szerinti eredmény nem negatív. Az egyik pályázó mérlege az egyik vizsgált évben 0 volt. Ez megfelel-e a nem negatív kritériumnak?
