1166 talált cikk a módosítás kifejezésre

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az ajánlatkérő helyszíni bejárással teljesíti a kiegészítő tájékoztatási kötelezettségét?

Kérdés: Az 1997. évi CXLIV. törvényt a közelmúltban módosították. A törvény 177. §-a egy új, (4) bekezdéssel egészült ki, amelynek értelmében a részvénytársaságok kötelesek nevükben megjelentetni, hogy zártkörűen, illetve nyilvánosan működnek. Hogyan érinti e törvényi változás a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatokhoz csatolt, még a kötelező névváltoztatás előtt kiadott okiratokat, igazolásokat, referenciaigazolásokat? Meddig érvényesek ezek, különösen az akár évekre visszamenő referenciaigazolás?

Kérdés: Élelmezési anyagok beszerzésére lefolytatott közbeszerzési eljárás egyik nyertesével a szerződést – annak lejárta előtt – közös megegyezéssel kívánjuk felmondani. Milyen formában, nyomtatványon kell a szerződés felmondásával (nem teljesítéssel) kapcsolatos tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Tanácsnak?

Kérdés: A módosított közbeszerzési törvény értelmében a 60-61. § szerinti kizáró okokkal kapcsolatban milyen igazolás fogadható el az egyes eljárási fajtáknál? Elég egyszerű nyilatkozat vagy közjegyző előtt tett nyilatkozat egyszerű másolatát kell-e benyújtani, vagy a módosítás előtti törvénynek megfelelő eredeti vagy hiteles másolattal is teljesíthető a kötelezettség?

Kérdés: A módosított Kbt. 136/A §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a keretmegállapodásos eljárás akkor is eredménytelen, ha az érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat. Azt jelenti-e mindez, hogy amennyiben például csupán kettő, minden szempontból érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő van, úgy velük – tőlük kívülálló okok miatt – mégsem köthető keretmegállapodás? Ha a válasz igen, úgy nem tartanak-e attól, hogy ennek elkerülése érdekében "látszatajánlatokkal" fogják az ajánlattevők az érvénytelenséget elkerülni?

Kérdés: Hitelfelvételre irányuló közbeszerzés esetén az ajánlati felhívásban teljesítés helyének az önkormányzat címét adtuk meg. A dokumentációt megvásárló pénzintézet javasolta, hogy a teljesítés helyeként az önkormányzat számlavezető bankját tüntessük fel, így módosítva az ajánlati felhívást. Jogos-e ez a felvetés?

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció néhány ponton nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Sajnos módosítás nélkül, kiegészítő tájékoztatásban történt a korrekció. Kérdésünk: az ajánlatkérő visszavonhatja-e a felfüggesztés alatt az ajánlattételi felhívást? Ilyen súlyú törvénysértésért milyen szankció várható?

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?