Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] ...(1)–(2) bekezdése];– közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásravonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt jogorvoslatnakvan helye [Kbt. 316. §-ának (1) bekezdése];– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Eljárás jogszerűtlen ajánlati felhívás esetén

Kérdés: A közbeszerzési törvény 60. §-ának (1) bekezdése kiegészült a g) ponttal. Amennyiben 2005. július 15-e után megjelent felhívásban az ajánlatkérő nem tér ki a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontjára, csak az a)-f) pontokat határozza meg: 1. Ebben az esetben be kell-e csatolni a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontja szerinti nyilatkozatot, illetve igazolást? 2. Kizárást jelent-e, ha az ajánlattevő ezt nem csatolja?
Részlet a válaszából: […] ...Az igazolást, amennyiben az ajánlatkérő észleli ahiányosságot, feltétlenül nyújtsa be, egyben minél hamarabb felhívva azajánlatkérőt mulasztására. A felhívás módosítására azonban, e hiányosságbóladódóan, feltétlenül szükség van, ezért érdemes erre a felhívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a vezető tisztségviselőnek a Gt. 29.§-a szerinti polgári jogi felelőssége a vezetői jogkörben hozottintézkedéseiért, illetve mulasztásaiért teljes körben érvényesül.A fentiekben részletesen – elsősorban gyakorlati szempontokés összefüggések alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben felvetett mulasztásnak az a következménye, hogyaz ajánlatkérő szerződést köthet, hiszen nem szerzett tudomást arról, hogyjogorvoslati eljárás indult. Ebben az esetben az ajánlattevő mulasztása okánmegkötött szerződés nem az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Alvállalkozók pályáztatásának rendje

Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] ...sürgősség ajánlatkérő által előre nem voltlátható;– a rendkívüli sürgősséget indokoló körülményeket nem azajánlatkérő mulasztása okozta, és– a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételévelinduló tárgyalásos eljárásra előírt határidők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Tájékoztatás elmulasztásának következményei

Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)–(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
Részlet a válaszából: […] A titoktartási kötelezettsége az ajánlatkérőnek az üzletititokra vonatkozik. A közbeszerzési törvény 80. §-ának (3) bekezdéseegyértelművé teszi, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell – az ajánlattevők nevét, – címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...előírt határidők nemlennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonbannem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.Véleményünk szerint a kérdésben szereplő esetbenegyértelműen az ajánlatkérő mulasztotta el a megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Többletmunka beszerzése

Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehetséges az egyszerű eljárás lefolytatása; arendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek azajánlatkérő mulasztásából;– építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében,ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Eljárás a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés lehetetlenülése esetén

Kérdés: A korábbi Kbt. szerinti az építési beruházás, a szerződés teljesítésének ideje alatt elrendelték a fővállalkozó felszámolását. A felek ennek következtében megállapítják a vállalkozási szerződés lehetetlenülését, a vállalkozó nem tud teljesíteni tovább. A beruházás készültségi foka 80 százalékos mértékű. Ebben az esetben új közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség (nyílt vagy esetleg tárgyalásos), avagy esetleg az állagvédelem stb. indokolhat-e közbeszerzési eljáráson kívüli szerződéskiadást?
Részlet a válaszából: […] ...határidők nem lennénekbetarthatók. Esetünkben egyértelmű, hogy a rendkívüli sürgősségetindokoló körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából erednek, hiszen azajánlatkérő nem készülhetett fel arra, hogy nyertes ajánlattevője felszámolásalá kerül, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Dokumentáció ellenértékének vizsgálata

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetekvagy személyek kezdeményezhetik akkor, ha a feladatkörük ellátása során aközbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:– a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a Kormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
22
23
24
26