246 cikk rendezése:
231. cikk / 246 Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
232. cikk / 246 Bejelentés elmulasztásának következménye
Kérdés: Amennyiben nem kívánom bejelenteni magam, mint ajánlatkérőt, mi ennek a következménye?
233. cikk / 246 Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt
Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
234. cikk / 246 Nemzetközi vonatkozások a békéltetésben
Kérdés: Tartalmaz-e az új Kbt. a békéltetés tekintetében nemzetközi vonatkozású szabályozást?
235. cikk / 246 Közbeszerzési eljárás eredményének megtámadása
Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?
236. cikk / 246 Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
237. cikk / 246 Ajánlatkérői mulasztás következménye
Kérdés: Ha saját mulasztás miatt késve, de muszáj határidőre beszerezni az árut vagy kivitelezni egy beruházást, és már csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fér az időbe – mi a teendő?
238. cikk / 246 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
239. cikk / 246 Tárgyalásos eljárás feltételei
Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
240. cikk / 246 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és gyorsított eljárás egybevetése
Kérdés: Mikor indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, és mikor gyorsított eljárás? Mennyiben tér el egymástól a két eljárásfajta?