Alapanyaggyártók a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelek 533. kérdésében a munkaruha-pályázatesetében feltételeztük, hogy munkaruha készítéséről van szó, amelynektekintetében az alapanyag gyártója nem minősül alvállalkozónak. Esetünkbenmegint nem tudjuk pontosan, mire is szól tulajdonképpen a felhívás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az építési koncesszióra a Kbt. tartalmaz általánoselőírásokat, részletesen pedig a 162/2004. Korm. rendeletben olvashatunk róla.Az ajánlattevőknek – ajánlatuk megtételénél – e rendelkezéseket mindenképpenismerniük kell, annak ellenére, hogy az ajánlat szabályozásánál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] 2005. március 30-ától hatályos a 28/2003. OM rendeletnek aza melléklete (3. számú melléklet), amely a kérdésben felvetett problémáramegadja a választ. A rendelet utalt melléklete 6 tevékenységi csoportra bontvahatározza meg az egyes csoportokra vonatkozó szakmai követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Személyi és szervezeti összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Önkormányzat közbeszerzési eljárást készít elő irodaépület építésére. Az önkormányzat egyik osztályvezetőjének fia – határozatlan idejű megbízásos szerződéssel – az engedélyezési tervdokumentációt készítő tervezővállalatnál dolgozik. Tehet-e érvényes ajánlatot a tervezővállalat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Felhívásban szereplőtől műszakilag eltérő terméktípus

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a dokumentációban 2-3 féle típust jelöl meg, hogy ezek bármelyikét elfogadja? Az ajánlattevő ajánlhat-e 4. típust ilyen esetben, ha az műszaki paramétereiben megfelel a kiírásnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból eleve kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Közbeszerzési műszaki leírás megadásának módja

Kérdés: Milyen formában és hol kell megadnia az ajánlatkérőnek a közbeszerzési műszaki leírást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 58. §-ának (1) bekezdése az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy a – közbeszerzés tárgyára vonatkozó – közbeszerzési műszaki leírást az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban adja meg. A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési műszaki leírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] Ugyan már érdektelen, de a jelenlegi Kbt. szempontjából mégis érdekes első részre a válasz egyértelmű: igen, támadható, hiszen nem szerepelt a kötelező formula a hirdetményben a régi Kbt. szerint. Az új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. tartalmazza a következők szerint:Értelmező rendelkezéseiben meghatározza egyrészt a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát, amin az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Többváltozatú ajánlattétel feltételei

Kérdés: Mit kell előírni ahhoz, hogy a többváltozatú ajánlattétel megengedhető legyen? Vagy ez magától egyértelmű az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (azaz alternatív) ajánlatot. A hirdetményben az erre vonatkozó pont kitöltése azonban nem elegendő, mivel a többváltozatú ajánlattétel lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
1
31
32
33
34