Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén – értékhatár függvényében

Kérdés: A Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), úgy az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték között a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben 2009. április 1-jét követőenhirdetményes eljárást kell lefolytatni – főszabályként egyszerű közbeszerzésieljárást, vagy közösségiből lehet "kölcsönvenni" nyílt, meghívásos,versenypárbeszéd vagy keretmegállapodásos eljárást is a Kbt. 251....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Eljárásfajta alkalmazása építési beruházásnál

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?
Részlet a válaszából: […] Az eljárási rezsimek leegyszerűsítésével együtt bizonynehezen értelmezhető lett az új szabályozás, és ehhez kötődnek a kérdések is,melyeket kifejezetten nem könnyű átlátni. Mind a 22. cím alá tartozó 249. §, mind a 253. § egyben aVI. fejezet hatálya alá is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Értékhatárok 2009-ben

Kérdés: Változnak-e 2009-ben a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] Az értékhatárok 2009-ben a korábban már hatályba lépett, dea Kbt.-be még be nem épített közösségi értékhatárok szempontjából változnak,továbbá 2009. április 1-jétől az eljárásrendek változása az értékhatárokértelmezését is érinti. Ez a gyakorlatban azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Közösségi eljárásrend kötelező alkalmazása építési beruházásnál

Kérdés: Számomra nem teljesen világosak a 2009. április 1-jétől érvényes értékhatárok. Építési beruházásnál mi az az értékhatár, amely után közösségi eljárást kell lefolytatni, mivel az egyszerű eljárásrend 50 százalékát meghaladó értéktől már közösségi eljárásrendben kell lebonyolítani beszerzéseinket?
Részlet a válaszából: […] Az értékhatárok 2009-ben a korábban már hatályba lépett, dea Kbt.-be korábban be nem épített közösségi értékhatárok szempontjábólváltoznak, továbbá 2009. április 1-jétől az eljárásrendek változása azértékhatárok értelmezését is érinti. Nevezetesen 2009. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlatkérői döntés szabadsága

Kérdés: Az ajánlatkérő szabadon döntheti-e el, hogy idegen nyelvű okiratról/dokumentumról hiteles fordítást kér, vagy csak pontos magyar nyelvű fordítást?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben a kérdésben az ajánlatkérő szabadon, mindentörvényi megkötés nélkül dönt. Erre a kérdéskörre ugyanis értelemszerűen nemvonatkozik a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése, mely szerint ahol a közbeszerzésitörvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlattá minősítés szempontjai egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárásban ajánlatnak minősül-e, ha három levél érkezik be, de ezek közül egy érvénytelen, egy pedig csak azt tartalmazza, hogy az ajánlattevő nem akar ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás eredményességének nem feltétele a háromérvényes ajánlat beérkezése, ilyen szabályt a Kbt.-ben csak a versenypárbeszédregulái között találunk. Utóbbi esetben a jogalkotó így fogalmaz: a párbeszédekegy vagy több fordulóban is lefolytathatóak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Étkezési utalvány beszerzésének becsült értékkel kapcsolatos kérdései

Kérdés: Étkezési utalványok szállítására vonatkozó nemzeti értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés lejár. A rendelkezésre álló fedezet mértékére tekintettel a lejáratot követően hathavi időszakra tervezzük – a becsült értékre tekintettel – egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatását. Jelen esetben az étkezési utalványok becsült értékét a Kbt. 36. § (1) bekezdésének a) pontjában, vagy a 37. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint kell megállapítani? Intézetünk természetbeni ellátásként meleg étkezés lehetőségét is biztosítja. A korábbi időszak adatai alapján megállapítható, hogy a teljes állományi létszámnál havonta 80-90 fővel kevesebben veszik igénybe a havi étkezési utalványt. A becsült értéket a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre tekintettel, a teljes állományi létszám, vagy az étkezési utalványt ténylegesen igénybe vevők létszáma alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a hathavi tervezés a fedezet mértékéretekintettel elfogadható, de tekintettel arra, hogy étkezési utalványokbeszerzésére folyamatosan szükség van, így a beszerzés rendszeresnek minősül.Ebben az esetben, amennyiben a teljes éves mennyiség becsült értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Közbeszerzési eljárás érvénytelenítése

Kérdés: Érvényteleníteni kell-e az eljárást, ha a beérkezett ajánlatok között vannak olyanok is, amelyek átlépik a nemzeti értékhatárt – és ezek közül való az, amelyik megnyeri a pályázatot –, illetve ha mindegyik pályázat átlépi azt?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem az eljárást kell "érvényteleníteni",hanem azt vagy azokat az ajánlatokat, amely vagy amelyek az adott eljárásrendfelső értékhatárát meghaladják. A közbeszerzési eljárások ugyanis meghatározotteljárásrendben (közösségi eljárásrend, nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
1
6
7
8
20