198 talált cikk a nemzeti értékhatár kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.

Kérdés: Egy nemzeti értékhatárt elérő, de uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás megindítható-e uniós eljárásrendben, vagy ebben az esetben kizárólag nemzeti eljárásrend választható?

Kérdés: Nemzeti rezsimben, a Kbt. 111. § c) pontban új kivételi körként szerepelnek a járulékos közbeszerzési szolgáltatások, de ez a szolgáltatás nem található a Kbt. 3. sz. mellékletében. Hogyan kell értelmezni ezt az új kivételi kört?

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?

Kérdés: Amennyiben valamely gazdasági szereplő hirdetményt ad fel a TED-en, a beszerzési eljárása becsült értékének minden esetben el kell érnie az adott tárgyra vonatkozó uniós értékhatárt, vagy az az értékhatár alatti becsült értékű eljárásra vonatkozó hirdetmény is közzétehető például abból a célból, hogy további uniós országok számára is elérhető legyen a felhívás?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében milyen jogszabályok szabályozzák a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések eljárásrendjét? Milyen értékhatártól előírás a három árajánlat bekérése?

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál az "egybeszámítás" nem releváns abban a tekintetben, hogy itt a jogalapot nem elsősorban az egybeszámítás, hanem speciális körülmények alapozzák meg? Ha mégis egybe kell számolni egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást egy másik eljárással, akkor annak hol van jelentősége? (Vagyis lesz egy egybeszámított becsült érték – ami vagy nemzeti értékhatárt elérő, vagy uniós értékhatárt elérő/meghaladó lesz.)

Kérdés: Kizárhatom-e a külföldi ajánlattevőt, ha fenntartott eljárásról van szó? Azaz hazai fenntartott eljárásnak tekinthetem-e a nemzeti eljárásrendben történő fenntartást?

Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?