1271 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Mit tehetünk, ha korábbi megrendelőnk nem kíván egy adott közbeszerzési eljáráshoz részünkre az általunk végzett munkáról referenciát adni? Különösen akkor, ha a referenciaigazolás kiadásának megtagadása miatt nem tudunk részt venni az adott közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Nyomdaipari termék beszerzésénél mi az oka annak, hogy a szerződésben a vállalkozónak (nyertesnek) nyilatkoznia kell arról, hogy az általa gyártott, a beszerzés tárgyát képező termékekhez semmilyen szerzői joga nem fűződik?

Kérdés: Tervezőszervezet engedélyezési tervet készített egy adott projektre, amelyhez a szerződés szerint a tervezőnek szerzői joga fűződik. A feladat továbbtervezésére (kiviteli tervek) vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentációjának részét képezi az engedélyezési terv. Részt vehet-e ajánlattevőként a kiviteli tervek készítésére induló nyílt közbeszerzési eljárásban a nevezett tervezőszervezet?

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kritériumot írta ki a szakmai alkalmasságra egy szolgáltatás megrendeléséhez: "Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: 1. A Kbt. 194. §-a alapján – a szerződést kötő másik fél által kiállított igazolással – az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 3 évben tranzakció-kezelő rendszer bevezetésére vonatkozó referenciák ismertetése." Mi eddig mindig a 68. § (1) bekezdését, annak b) pontját alkalmaztuk úgy, hogy az ügyvezető igazgató nyilatkozott a referenciáinkról, mivel a mi referenciáink nem tartoznak a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alá. Alkalmazható-e most is a 68. (1) bekezdés b) pontja, illetve kötelesek vagyunk-e referenciaigazolást beadni?

Kérdés: Cégünket sajnálatos módon megint kizárták egy közbeszerzésből. Hat ajánlatadóból ötöt kizártak, 6-8 különféle – egyébként szokásosan hiánypótolható hiányosságok és bekötésre, oldalszámozásra vonatkozó formális – okra hivatkozva. Csak egyetlen ajánlatadót nem zártak ki, aki négy részre tett ajánlatot, és persze megnyerte árverseny nélkül. A kiíró rengeteg nyilatkozat és bizonylat kérését írta elő a kiírásban és dokumentációban, élt azzal a lehetőséggel, hogy mindent eredeti vagy hitelesített másolatban kért (például 3 évi teljes beszámolót kiegészítő mellékletekkel együtt stb.), és e rendkívül sokrétű kérelmekhez nem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Ezt a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint csak akkor teheti meg, ha az eljárás nem az EU-ból származó forrásból támogatott beszerzésre irányul. Kérdés, honnan tudhatja meg az ajánlatadó, hogy kap-e EU-s forrást a kiíró? Kérhetünk-e erre vonatkozó nyilatkozatot tőle? Arra is vonatkozik a hiánypótlás legalább egyszeri biztosítási kötelezettsége, ha EU-s forrás ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az eljárásban történő beszerzéshez, de ha olyan beruházáshoz használnak majd az eljárásban beszerzett szerelvényekből, amit viszont EU-s forrásból támogatnak? Ha sikerülne bizonyítani, hogy így van, a hiánypótlás tiltását meg lehetne támadni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertesség esetén magára kötelezettségként vállalja a 305. § és 306/A. §-okban lévő előírások érvényesítését. Erre a nyilatkozattételre azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem hívja fel a figyelmet. Véleményem szerint nem várható el az ajánlattevőktől a Kbt. ilyen szintű ismerete, pláne úgy, hogy semmiféle hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérhető-e és kizárható-e olyan nyilatkozat nemléte miatt az ajánlattevő, amely nyilatkozat meglétének szükségességére az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban sehol nem hívta fel a figyelmet?

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?

Kérdés: A dokumentáció szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Mi az értelme annak – különös tekintettel az előzőekre –, hogy ha nem tartozunk a törvény hatálya alá, arról is nyilatkoznunk kell?

Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdésének d) pontja is igazolható a 67. § (4) bekezdésben foglaltak alapján?

Kérdés: Az új szabályozás szerint kell-e az ügyvédeket közbeszereztetni?

Kérdés: A tárgyaláson részt vehet-e az ajánlattevő képviseletében más személy, mint aki az ajánlatot és az ajánlathoz kapcsolódó dokumentumokat aláírta?