Értékhatárt meghaladó ajánlat a Kbt. 122/A. §-a szerint lefolytatott eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő piackutatási jelleggel három ajánlatot kért be a közbeszerzés megindítása előtt. Mindegyik ajánlat 25 millió forint alatt volt. Erre tekintettel a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást folytatta le, három kkv-tól kért be ajánlatot. Az egyik ajánlattevő 26 millió forint értékű ajánlatot tett. Lehet-e ezt az ajánlatot érvényteleníteni a magas ár miatt? Vagy eleve elő kellett volna írni, hogy ha valamelyik ajánlat ajánlati ára meghaladja a 25 millió forintot, akkor az érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nemzeti eljárásrendre vonatkozó szabályai az alábbiakat tartalmazzák a 122/A. § alkalmazhatósága tekintetében.Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés idejével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 124. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Dokumentációban nem szereplő feltétel megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Megjelölhetünk-e az ajánlatunkban olyan feltételt, amely a dokumentációban nem szerepel, de az abban foglaltakkal nem áll ellentétben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nyílt eljárásról van szó, nem javasolt olyan feltétel előírása, melyet a későbbiekben nem lehet pontosítani, esetlegesen visszavonni. Ha például a megajánlott termék szállítási határideje időjárástól függően tartható, vagy tűréshatára csak bizonyos mérési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Ajánlattételi határidő lejártát követően módosított ajánlat

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattételi határidő lejárta után módosítom vagy visszavonom az ajánlatomat? Az adott eljárásban mit von ez maga után, illetve esetleges későbbi tenderen ér-e minket emiatt valamilyen hátrány?
Részlet a válaszából: […] Nyílt eljárás esetében a következménye az ajánlati biztosíték elvesztése, azonban tárgyalásos eljárás során a visszavonás más következményekkel is járhat. Ha például az ajánlatkérő időközben megváltoztatja a helyszínt, mely nem jár egyébként az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Dokumentáció módosítása az ajánlattételi határidő megváltoztatása nélkül

Kérdés: Megteheti-e azt az ajánlatkérő, hogy módosítja a dokumentációban foglaltak egy részét az ajánlattételi határidő lejárta előtt 3 munkanappal, de nem hosszabbítja meg az ajánlatételi határidőt?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációban foglaltak módosítására lehetőség van, melyet a Kbt. 42. §-a tesz lehetővé az alábbiak szerint:– nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az eljárást megindító felhívásban, valamint a dokumentációban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása egy, illetve több ajánlat beérkezése esetén

Kérdés: Van-e lehetőségünk arra, hogy a szerződéskötés időpontját eltérően határozzuk meg akkor, ha csak egy ajánlat érkezett, illetve ha több egy adott eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Nem indokolt a fenti különbségtétel, ezért javasolt elsősorban a szerződés teljesítéséhez szükséges időintervallum rögzítése. Így elérheti azt az ajánlatkérő, melyet eredetileg is célzott volna a különbségtétel. Jelesül, hogy amennyiben a szerződéskötési moratórium...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Keretszerződés "eljárásformája"

Kérdés: Két évre szeretnénk papírszállítási keretszerződést kötni nyílt eljárásban. A tanácsadónk szerint keretszerződést csak keretmegállapodásos eljárásban köthetünk. A jogászunk szerint ez nem így van. Önöknek mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a jogászuknak van igaza. A keretmegállapodásos eljárásról és az abban megköthető szerződésekről a Kbt. 109. §-ának (1) bekezdése rendelkezik az alábbiak szerint.Keretmegállapodás négy formában köthető:– egy ajánlattevővel megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Ajánlattevő felszámolás alá kerülése a szerződés teljesítésének időszaka alatt

Kérdés: A cég, amellyel szerződtünk, felszámolás alá került. Mit tehetünk? Gyorsított eljárást indíthatunk a fennmaradó még teljesítetlen részre, esetleg közbeszerzés mellőzésével is beszerezhető a hiányzó termék?
Részlet a válaszából: […] Nincs olyan kivételi lehetőség, mely ebben az esetben a Kbt. mellőzését lehetővé tenné. Gyorsított eljárás indítására van lehetőség, azonban nagymértékben nem tudja az ajánlatkérő így sem meggyorsítani rendes közbeszerzési eljárását. Amennyiben nem feltétlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Időszakonként visszatérően kötött szerződéshez kapcsolódó közzététel

Kérdés: Ismétlődő jellegű közbeszerzést milyen feltételekkel lehet közzétenni és milyen tartalmú ilyenkor a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Feltételezve, hogy a közbeszerzés "ismétlődő jellege" alatt a kérdező az "időszakonként visszatérően kötött" szerződésre gondolt, e szerint válaszolunk a feltett kérdésre. Az időszakonként visszatérő jellegnek a közbeszerzés becsült értéke szempontjából van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Közbeszerzési eljárás fajtájának megválasztása "bizonytalan" feladatok felmerülése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást ír ki, amelyben többféle, de egymással összefüggő szolgáltatásokat kíván beszerezni. Ezek között vannak olyan szolgáltatások, amelyek gyakoriságát, időtartamát a teljesítés teljes idejére vonatkozóan az ajánlatkérő pontosan meg tudja határozni. Azonban vannak olyan "bizonytalan" feladatok is, amelyekre nem biztos, hogy szükség lesz, vagy nem olyan mennyiségben, ahogy azt az ajánlatkérő feltételezi a kiíráskor. A teljes szolgáltatási feladatra alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a nyílt eljárást azzal a kitétellel a felhívásban és a szerződésben [a Kbt. 125. §-ának (10) bekezdésére hivatkozva], hogy a "bizonytalan" feladatokat nem biztos, hogy olyan mennyiségben fogja lehívni, mint ahogy azt a kiíráskor meghatározta, és ahogy arra az ajánlattevő ajánlatot tett? Vagy csak keretmegállapodásos eljárás keretében tudja beszerezni az ajánlatkérő a szükséges szolgáltatásokat – tekintettel a "bizonytalan" feladatokra?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek lehetősége van a beszerzés tárgyától százalékos arányban eltérni, vagy opcióként meghatározni olyan feladatokat, melyek megrendelése előfeltételektől függ. A keretmegállapodásos eljárás valóban megoldás lehet, azonban mivel a szolgáltatások többsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
1
9
10
11
23