A Kbt. 65. § (10) bekezdésének előírása

Kérdés: Ajánlatkérőként speciális gépbeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Országos szervezetként öt telephelyünk van az ország különböző részein. Számunkra nagyon fontos, hogy valamennyi telephelyünkön a szerződő partnerünk szakemberei végezzék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. is elismeri, hogy a közbeszerzésben elnyert szerződés szerződésszerű és jó minőségben történő teljesítése az ajánlatkérőként szerződő fél alapvető érdeke. Erre tekintettel kifejezetten megengedi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

DBR alkalmazhatósága nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 117. §-a alá tartozó közbeszerzési eljárással lehet DBR-t felállítani?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer nem egy önálló eljárási típus, hanem egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul. A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre a meghívásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Részszámlázás

Kérdés: Milyen feltétele van annak, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárásban részszámlázást tegyen lehetővé? Árubeszerzésről van szó, valamint további szolgáltatás nyújtásáról garanciális időszakban.
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra utal, hogy a Kbt. alábbi 135. § (5) bekezdése nem automatikusan teszi lehetővé a részletekben történő fizetést, hanem csak abban az esetben, amennyiben az indokolt:„Kbt. 135. § (5): A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériuma kötött szerződést egy gazdasági társasággal, amely alapján a cseh adóhatóság számára informatikai rendszert fejlesztettek. Az ajánlatkérő helyébe később az adóigazgatási feladatokat ellátó DGF lépett, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Beszerzési tárgy meghatározása

Kérdés: Árubeszerzési szerződés kiterjedhet-e a garanciális időn túli szervizelésre is (karbantartás, javítás)? Amennyiben nem, az ajánlat érvényességnek feltétele lehet-e az, hogy az ajánlattevő vállaljon köztelezettséget a garanciaidőn túli szervizelés meglétére?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az elvárás nem versenykorlátozó, mert például aránytalanul hosszú időre kéri az ajánlatkérő, vagy a szervizelés díját a garanciaidőn túl ingyenesen kívánja igénybe venni, úgy nincs akadálya az előírásnak. Amennyiben ez a feltételrendszer része, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Előzetes vitarendezési kérelem kötelező megválaszolása

Kérdés: Önkormányzatként árubeszerzésre folytatunk le uniós nyílt eljárást. Aránytalanul alacsony ár miatt árindokolást kértünk az egyik ajánlattevőtől. Az ajánlattevő határidőre benyújtotta az árindokolást, majd az árindokolás benyújtását következő nap előzetes vitarendezési kérelemben vitatta az árindokolás-kérés jogosságát. Ebben az esetben figyelmen kívül hagyható az előzetes vitarendezési kérelem amiatt, hogy végül is benyújtotta az árindokolást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapján a szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben maga a jogszabály az eltérést kifejezetten megengedi. Az előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályokat a Kbt. 80. §-a tartalmazza.Az ajánlattevő jogosult előzetes vitarendezési kérelem benyújtására, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Szakember cseréje az eljárás során

Kérdés: Nyílt eljárásban, kapacitást biztosító szervezet által bevont és alkalmassági követelmény igazolására bemutatott szakember dokumentumait hiánypótlás keretében kifogásolja az ajánlatkérő. Van-e lehetőség ezt a szakembert másik szakemberre cserélni ebben a helyzetben, hiánypótlás keretében, ha az új szakember ugyanezen kapacitást biztosító szervezet munkavállalója? A szakember kizárólag alkalmassági követelményt igazol, értékelési szempontot nem. Amennyiben a csere lehetséges, akkor kizárólag a kapacitást biztosító szervezet munkavállalója lehet a csere alanya, vagy esetleg a kapacitást biztosító szervezettel megbízási jogviszonyban álló szakember is lehet?
Részlet a válaszából: […] Igen, saját munkavállaló hiánypótlás során cserélhető, melyet a Kbt. 71. § (3) bekezdése sem korlátoz. Mivel státuszváltozás nem történik, hogy ugyanaz a szervezet igazol kapacitást, így az alkalmasság igazolása érdekében módosítja a szakembert az ajánlattevő úgy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Egylépcsős bírálat előírása

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
Részlet a válaszából: […] A kétlépcsős bírálat a nyilatkozati elv érvényesülésének biztosítása miatt került bele a közbeszerzési jogszabályokba. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek egyik fontos újítása volt az az elgondolás, hogy először...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem érintjük a Kbt. 183. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséget, mivel a szerződéses szakasz során a kapacitást biztosító szervezetet illetően biztosított mellőzési vagy lecserélési lehetőség egyértelműen rendezett. A közbeszerzési eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Tudomásszerzés időpontja

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő az eljárást eredményesnek hirdette, mi a 2. helyezett lettünk. Az összegezés alapján kértük az ajánlatkérőtől, hogy a nyertes ajánlattevőtől kérjen be árindoklást, mert megítélésünk szerint az ajánlata aránytalanul alacsony árat tartalmazott. Az ajánlatkérő ezt bekérte, mi betekintettünk az indokolásba. Ezt követően tájékoztatást kértünk az ajánlatkérőtől, amire érdemben azt válaszolta, hogy a nyertes árindoklását elfogadta, és az összegezésen nem változtatott. Ilyen esetben a jogorvoslati határidőt honnan kell számítani, azaz mi számít a „tudomásszerzés” időpontjának, ha szerintünk az ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 148. §-a egyértelműen rendelkezik a jogorvoslati határidőről és arról, hogy egyes esetekben mit kell a tudomásszerzés, azaz a jogsértés tudomásra jutása időpontjának tekinteni.A Kbt. 148. § alábbi (3) és (7) bekezdésének szabályai vonatkoznak a kérdésre:„(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.
1
2
3
24