Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés. Ugyanis a hatályos építési jogszabályok alapján kivitelezési tevékenységet csak olyan cég végezhet, amelynek van kamarai nyilvántartásba vett felelős műszaki vezetője.Ha a műszaki ellenőrt érti alatta, az is szolgáltatás, mégpedig olyan, melynek során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Szubjektív kizáró okok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen mértékben alkalmazzák az ajánlatkérők a szubjektív kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] ...két éven belül kelt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította;– a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve;– a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz, amelyre megpróbálunk tematikusan válaszolni.Az ajánlatkérő státusz vonatkozásában: a Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartás a közbeszerzési ajánlatkérő nevét, címét és azt a törvényi hivatkozást tartalmazza, amelynek alapján az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

SZÉP kártya beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban lenne kérdésem. Több helyütt (Közbeszerzési Levelek, Közbeszerzési Szemle) is olvastam, hogy az 55/2011. kormányrendelet szerint a SZÉP kártya beszerzése nem közbeszerzés-köteles, mivel nem visszterhes a szerződés. Feltehetőleg a rendelet 10. §-a alapján következtetnek erre. A KÉ-ben SZÉP kártyával kapcsolatos felhívást nem találtam, mi meghaladjuk a közbeszerzési értékhatárt e tárgyban, és három bank is tudja nyújtani ezt a szolgáltatást számunkra. Mi az álláspontjuk a SZÉP kártyával kapcsolatban, kell-e rá közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a hivatkozott kormányrendelet 10. §-a alapján kivédhető, hogy nem közbeszerzés-köteles? (A banknak átutaljuk előre az összeget, és ő feltölti a számlákra.) De ha mégis le kellene folytatnunk, milyen bírálati szempontok lehetnek? A kártyákra, számlákra utalandó összeg ugyanannyi minden esetben, maximum az elfogadóhelyek száma változhat, itt nincs előteljesítés, kötbér stb., mivel mi utalunk, és utána él a feltöltött számla, tehát elég életidegen lenne a közbeszerzés, mégis 3 bank is tudja nyújtani a szolgáltatást. Vagy ezt az esetet a Kbt. 120. §-ának k) pontja alapján lehet kivételnek tekinteni, mint pénzforgalmi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...használatával és a támogatások igénybevételével kapcsolatban, valamint a kártya visszavonásával és a személyes elektronikus­utalvány-nyilvántartás megszüntetésével összefüggésben – az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásától eltekintve –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Cégkivonat-igénylés jogszerűsége

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
Részlet a válaszából: […] ...56. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt kizáró ok hiányát a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) honlapján elérhető nyilvántartásból, valamint a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Változások a közbeszerzésben 2013 második félévében

Kérdés: Volt-e változás 2013 végén a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a Hatóság keretében működő Tanács működteti a Közbeszerzési Adatbázist, amely a közbeszerzési eljárások központi nyilvántartása, elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Cégkivonat csatolásának indokoltsága

Kérdés: Meddig kell még cégkivonatot csatolni, ha az az ajánlatkérő számára hozzáférhető?
Részlet a válaszából: […] ...– a) és b) pont.Cégek tekintetében a végelszámolást, felszámolást, csődeljárást, illetve a tevékenység végzését a cégnyilvántartásban lehet ellenőrizni. Erre tekintettel a Rendelet 2. § a) pontja rendelkezik arról, hogy a hivatkozott kizáró okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Közhiteles nyilvántartások ajánlatkérő általi ellenőrzése nemzeti eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásban a kizáró okokról csak nyilatkoznia kell az ajánlattevőnek – kivéve: 56. § (1) bekezdés kc) alpont –, tehát nemzeti eljárásban csak az ajánlattevők nyilatkozatait kell megnéznie az ajánlatkérőnek, avagy szükséges NAV- és az OMMF elektronikus nyilvántartások ellenőrzése is? (Merthogy azt kifejezetten az uniós beszerzésekre elemzi a kormányrendelet.)
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a 12. §-ában tér ki a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárásokra vonatkozóan a kizáró okok igazolásának módjára, illetve az ajánlatkérő által követendő eljárásra. A rendelkezés szerint a Kbt. Harmadik része alapján, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] ...ki. Ha azonban a kizáró okokkal kapcsolatos kormányrendeleti szabályokat együttesen értelmezzük, akkor az 5. § értelmében az ingyenes nyilvántartásból történő ellen­őrzési kötelezettség a Kbt. Harmadik Része szerinti eljárásokban is fennáll.A kormányrendelet 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Szakemberek kamarai tagsága – mint alkalmassági feltétel

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő alkalmasságát a bemutatott szakemberek kamarai tagságának meglététől függővé tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes vonatkozó jogszabályok feltételrendszereihez, a korábbiaknak megfelelően vizsgálhatók, azonban nem köthetők a kamarai nyilvántartás meglétéhez. Erre hívja fel többek között az NFÜ is a támogatott szervezetek, kedvezményezettek figyelmét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
1
8
9
10
23