Projektalapú egybeszámítás

Kérdés: Önkormányzatunk 15 M Ft értékben vissza nem térítendő támogatást nyert 2025. évben a Versenyképes Járások Program keretében a helyi önkormányzati tulajdonú közvilágítási rendszer felújítására. Három árajánlat bekérése után, a legkedvezőbb ajánlattevővel megkötöttük a vállalkozási szerződést, amelynek befejezési határideje ez év június 31. A támogatás a lámpatestek felének a cseréjére nyújt fedezetet. A másik részére a Magyar Falu Program keretében nyertünk támogatást, amely a fennmaradt lámpatestek cseréjére elegendő. Ha korábban nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem a saját Beszerzési Szabályzatunk alapján meghirdetett eljárás keretében közbeszerzési értékhatár alatt közvilágítás korszerűsítésére megkötöttük a vállalkozási szerződést, majd a fennmaradt részre kívánunk szerződést kötni (szolgáltatás megrendelése), alkalmaznunk kell-e a Kbt. 19. § (3) bekezdésében írt egybeszámítási kötelezettséget? Amikor leszerződtünk az első részre, nem tudtuk, hogy a fennmaradt részre fogunk támogatást nyerni (15 M Ft-ot). Tehát nem sértünk jogszabályt, ha a második részre is három ajánlattevőtől kérünk árajánlatot, és a legkedvezőbb ajánlattevővel leszerződünk nem közbeszerzési eljárásban? Vagy egybe kell számítani a két beruházást? Az I. ütemre a vállalkozási szerződést 2025 decemberében írtuk alá. A második ütem sikerességéről ez év februárjában kaptuk meg az értesítést.
Részlet a válaszából: […] A lámpatestek cseréje folyamatosan valósul meg. Mivel egységesen nem tudja az önkormányzat megfinanszírozni, így több lépésben történik. Évente egy-egy csomagot tud megvalósítani, hiszen elnyert támogatást 2025-ben, és szerződést is kötött 2025-ben. Majd a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Szerződés fair díjazással vs. közbeszerzés

Kérdés: Amennyiben adott egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a városüzemeltetési feladatok ellátására, azonban az in-house viszony nem áll fenn, mert a gazdasági társaság bevételei több mint 20%-ban nem az önkormányzattól, hanem piaci szférából (hulladékgazdálkodás) származik, úgy az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében közbeszerzés nélkül megbízhatja-e a gazdasági társaságot a városüzemeltetés körében felmerülő egyes feladatok ellátásával?
Részlet a válaszából: […] A közfeladat-ellátási szerződés a közfeladat kiszervezését jelenti. A szerződésben meg kell határozni pontosan az ellátandó közfeladatokat és a kompenzáció mértékét és számítási módját. A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett, kompenzált tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.
Kapcsolódó címkék:    

Független akkreditált szaktanácsadó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

Kérdés: Független akkreditált szaktanácsadó vagyok. Az egyik ügyfelem felhívott vagyonnyilatkozat-tételre, melynek hiányában a megbízási szerződésünket megszünteti. Valóban köteles vagyok megadni a nyilatkozatot? (Nem vagyok közszolgálatban álló személy, így értelmezésem szerint erre nem vagyok kötelezhető.)
Részlet a válaszából: […] Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a értelmében a közszolgálatban álló személy, amely javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult akár önállóan, akár testület tagjaként, valóban köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszából: […] Az ún. in-house jogalapokat a Kbt. 9. § (1) bekezdésének h), i) és j) pontjai tartalmazzák. A három jogalap közül, tekintettel arra, hogy az önkormányzat saját tulajdonú cégéről van szó a kérdés alapján, a megfelelő jogalap a 9. § (1) bekezdés h) pontja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Eltérő értékhatárok figyelembevétele egy ajánlatkérő beszerzéseinél, tevékenysége függvényében

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk megadása során először tisztázni kell a Kbt. vonatkozó kérdéshez kötődő közszolgáltató definícióját.Mivel az érintett ajánlatkérő önkormányzati tulajdonban van, vélhetően ún. közjogi szervezetnek minősül, azaz klasszikus ajánlatkérő a Kbt. 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Beszerzett anyagok egybeszámítása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem érintjük az in-house kiszervezés korlátait és a projekt kivitelezése során történő alkalmazhatóságát.Induljunk ki tehát abból, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ajánlatkérőként jár el, melynek során saját teljesítést is felmutat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Sportegyesület beszerzése

Kérdés: Milyen beszerzési lehetőségei vannak egy önkormányzati tulajdonban lévő sportegyesületnek, amely társasági adóból valósítana meg egy hozzávetőlegesen 70 milliós értékű építési beruházást? Ez közbeszerzés-köteles?
Részlet a válaszából: […] A választ elsősorban annak ismeretében lehet megadni, hogy maga az egyesület a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem. Mivel megtörténhet, hogy nem tekinti magát a Kbt. hatálya alá tartozónak, arra tekintettel, hogy a támogatás a teljes egyesületi költségvetést nézve évente 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (kkv-törvény) definiálja a kis- és középvállalkozás fogalmát, tovább részletezi, mi minősül partner- vagy kapcsolt vállalkozásnak. Az alábbi 3-4. §-ok definícióit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] Az ún. in-house kivétel a közszolgáltatásokra vonatkozik, pontosabban közfeladat, közszolgáltatás ellátására, annak megszervezésére, amennyiben a többi feltétel fennáll az alábbiak szerint.A Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontjának ka) alpontja értelmében a törvényt nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Társasházkezelés önkormányzat cége által

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló cég – mint önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelője – a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, így az általunk kezelt ingatlanok tekintetében a Kbt. szerint kell eljárnunk. Azonban vannak olyan társasházak, ahol csak néhány lakás van az önkormányzat tulajdonában, de mégis a többi – magántulajdonban lévő lakással együtt – az egész társasházat az önkormányzat cége kezeli. Elég széles körű ez az arány, mert van olyan ház, ahol az önkormányzati tulajdonokból van több, de olyan is, ahol például a 30 lakásból 1 vagy 2 lakás az önkormányzaté, a többi magántulajdon, de a társasház kezelését az önkormányzat cége látja el. Továbbá olyan társasház is van, amiben egyetlen önkormányzati tulajdon sincs, csak piaci alapon megszerezte a házkezelést magának az önkormányzati cég. Jól gondolom, hogy ekkor is a Kbt. szerint kell eljárnunk, mert az önkormányzat cége mindenképpen a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik? A cég önkormányzati tulajdonként mindenképpen a közbeszerzési törvény szerint kell eljárjon, függetlenül attól, hogy magántulajdont kezel vagy önkormányzati tulajdont?
Részlet a válaszából: […] Igen, a becsült érték kialakítása során a teljes projektértéketkell alapul venni, nettó értéken, ahogyan a Kbt. értékhatárai is meghatározásrakerültek. Nincs tehát lehetőség leválasztani a közbeszerzésre kötelezett félhozzájárulását és a szerint megállapítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címke:
1
2
3