Találati lista:
431. cikk / 461 Közreműködő a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Ha a társaság részt vesz a közbeszerzési eljárás előkészítésében, akkor lehet-e a beruházásban pénzügyi bonyolító alvállalkozója, megbízottja?
432. cikk / 461 Jogszabálygyűjtemény megjelentetése költségvetési szerv által
Kérdés: Ha a társadalombiztosítási költségvetési szerv jogszabálygyűjteményt, illetve ún. Nyugdíjbiztosítási Közlönyt kíván megjelentetni – amelyet terjesztenek és példányszáma előreláthatóan 1500 körül lesz –, le kell-e folytatnia a közbeszerzési eljárást?
433. cikk / 461 Ajánlattevői kör szűkítése
Kérdés: Milyen feltételek mellett szűkítheti az ajánlatkérő az ajánlattevők körét?
434. cikk / 461 Kbt. alkalmazása távolságibusz-szolgáltatás megrendelése esetén
Kérdés: Önkormányzatunk menetrendszerű távolságibusz-szolgáltatást szeretne megpályáztatni. Vonatkozik-e erre a Kbt.? Mi a helyzet, ha nem menetrendszerű szolgáltatásról lenne szó?
435. cikk / 461 Utólagos bekapcsolódás közbeszerzési eljárásba
Kérdés: Van-e lehetőség a részvételi alkalmasság igazolásával az ajánlati felhívások szétküldését követően a közbeszerzési eljárásba történő későbbi bekapcsolódásra?
436. cikk / 461 Nyilatkozat alvállalkozóról
Kérdés: A 10 százalék alatt és felett igénybe vett alvállalkozóról is nyilatkozni kell, vagy csak akkor kell nyilatkozatot tenni, ha az ajánlati felhívás tartalmazza ezt a követelményt?
437. cikk / 461 Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
438. cikk / 461 Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
439. cikk / 461 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
440. cikk / 461 Közbeszerzés értékének feltüntetése
Kérdés: Határozhat-e meg értékhatárt (becsült értéket) ajánlatkérő a hirdetmény után megvásárolt dokumentáción belül – kivált akkor, ha fedezethiány miatt egyszer már eredménytelen eljárást újból (azonos műszaki tartalommal) meghirdeti?
