Találati lista:
281. cikk / 309 Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
282. cikk / 309 Megrendelő felelőssége anyavállalata hibájából történő meghiúsulás esetén
Kérdés: Hogyan alakul a megrendelő kártérítési felelőssége akkor, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben foglaltak a megrendelő anyavállalata hibájából hiúsultak meg?
283. cikk / 309 Szerződés érvénytelenségének (semmisségének) megállapíthatósága
Kérdés: A motorvonattender második elbírálása során a MÁV érvénytelenítette a Bombardier ajánlatát és kizárta, mivel kirívóan alacsony árat ajánlott az ajánlat bizonyos elemeire. Fellebbezés után a KDB helyt adott a panasznak, figyelemmel arra, hogy a régi törvény nem tartalmazta a kirívóan alacsony ár esetén a kizárás lehetőségét. Mivel a törvény az indoklás lehetőségét tartalmazta, de elfogadhatatlan indoklás esetére nem adott útmutatást, nem kellett volna a Ptk. megfelelő paragrafusát alkalmazni, amely szerint (nem pontosan idézve): a szolgáltatás, ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén a szerződés érvénytelen? Ez ugyan még nem volt szerződés, de az ajánlatra épül a szerződés. Milyen álláspontot képvisel a Közbeszerzési Levelek Szerkesztősége ebben a kérdésben?
284. cikk / 309 Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, valamint a Magyar Bányászati Hivatal igazolása benyújtásának indokoltsága
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja igazolására milyen esetben szükséges az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazolása és milyen esetben a Magyar Bányászati Hivatal igazolása? Tesz-e ez a pont különbséget például egy klasszikus "feketemunka" miatt kiszabott és egy munkaszerződés-beli pontatlanság miatt kiszabott bírság tekintetében? Az OMMF differenciál-e?
285. cikk / 309 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
286. cikk / 309 Közbeszerzési tanácsadók alkalmazása kötelezettségének megszűnése
Kérdés: Olvastam, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadók alkalmazásával kapcsolatosan a kötelezettség megszűnik, igaz-e ez?
287. cikk / 309 Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén
Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
288. cikk / 309 Az ajánlat fogalmának értelmezése
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
289. cikk / 309 Szerződés előzetes aláírattatásának jogszerűsége
Kérdés: A szerződést sokszor kérik becsatolva (aláírva cégszerűen). Jogszerű-e ez, és amennyiben nem, akkor mivel igazolható ennek jogszerűtlensége (például a Kbt. szerint)?
290. cikk / 309 Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
