313 talált cikk a Ptk. kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?

Kérdés: Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő alkalmasságát más szervezet erőforrásaira hivatkozva biztosítja, lehetséges-e, hogy a szerződésben valamiféle egyetemleges felelősségi rendszer beépítésével próbálja az ajánlatkérő azt biztosítani, hogy a teljesítéshez szükséges erőforrások ténylegesen is rendelkezésre álljanak?

Kérdés: Az önkormányzat egyes infrastrukturális (például utak kátyúzása) feladatainak ellátásával 2006. július 1-jétől az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízza meg, amely megfelel a Kbt. 2/A § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezeket a feladatokat eddig az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látta el. A2006. évi beszerzésekre még március hónapban ki kívánjuk írni a közbeszerzési eljárást, azzal, hogy azok teljesítésének egy része még a feladatátadás előtti időszakra esik. Kérdésünk: az ajánlati felhívásban szerepeltethetjük-e azt a tényt, hogy ezen feladatok tekintetében 2006. július 1-jétől jogutódlás következik be és az ajánlatkérő (megrendelő) jogait ettől az időponttól a gazdasági társaság gyakorolja? Ha nem, akkor milyen módon kezelhető ez a jogutódlás a közbeszerzési eljárások során, illetve azok eredményeként megkötött szerződések esetében?

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?

Kérdés: Hogyan alakul a megrendelő kártérítési felelőssége akkor, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben foglaltak a megrendelő anyavállalata hibájából hiúsultak meg?

Kérdés: A motorvonattender második elbírálása során a MÁV érvénytelenítette a Bombardier ajánlatát és kizárta, mivel kirívóan alacsony árat ajánlott az ajánlat bizonyos elemeire. Fellebbezés után a KDB helyt adott a panasznak, figyelemmel arra, hogy a régi törvény nem tartalmazta a kirívóan alacsony ár esetén a kizárás lehetőségét. Mivel a törvény az indoklás lehetőségét tartalmazta, de elfogadhatatlan indoklás esetére nem adott útmutatást, nem kellett volna a Ptk. megfelelő paragrafusát alkalmazni, amely szerint (nem pontosan idézve): a szolgáltatás, ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén a szerződés érvénytelen? Ez ugyan még nem volt szerződés, de az ajánlatra épül a szerződés. Milyen álláspontot képvisel a Közbeszerzési Levelek Szerkesztősége ebben a kérdésben?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja igazolására milyen esetben szükséges az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazolása és milyen esetben a Magyar Bányászati Hivatal igazolása? Tesz-e ez a pont különbséget például egy klasszikus "feketemunka" miatt kiszabott és egy munkaszerződés-beli pontatlanság miatt kiszabott bírság tekintetében? Az OMMF differenciál-e?

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?

Kérdés: Olvastam, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadók alkalmazásával kapcsolatosan a kötelezettség megszűnik, igaz-e ez?