310 talált cikk a Ptk. kifejezésre

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?

Kérdés: A 430/2022. kormányrendelet szükségessé teszi a szerződések megszüntetését, azonban nem világos, hogy azokat is meg kell-e szüntetni, amelyek nem érik el évente a 20 millió forintot? Milyen eljárás követendő abban az esetben, ha 20 millió forint alatti összegre módosították korábban a felek a szerződéses értéket?

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás szabályosan lezajlott, megtörtént az eljárás eredményéről történő összegzés megküldése, szerződéskötésre azonban még nem került sor. A nyertes ajánlattevő, aki az eljárásban nyilatkozott a kizáró okok felől – melyet az ajánlatkérő leellenőrzött és rendben talált –, a szerződés aláírása előtt szóban, telefonon jelezte, hogy időközben a kizáró okok hatálya alá került (rajta is van GVH listáján). Tekintettel arra, hogy az eljárás uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérőt sürgeti a pályázati határidő, azonban kérdés, hogy az ajánlatkérő a jelen helyzetben aláírhatja-e a nyertes ajánlattevővel a szerződést?

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?

Kérdés: Indulhat-e, pontosabban regisztrálhat-e külföldi ajánlattevő az EKR-ben, vagy csak hazai cégen keresztül, vagy tanácsadón mint jogi személyen keresztül?

Kérdés: A lízing árunak vagy szolgáltatásnak minősül a közbeszerzésben?

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?