Találati lista:
171. cikk / 195 Tájékoztatás elmulasztásának következményei
Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)–(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
172. cikk / 195 Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján
Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
173. cikk / 195 Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás elfogadható indoka
Kérdés: Kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra való hivatkozással kizárható-e az ajánlattevő az eljárásból, ha a magyarázatkérésnél arra hivatkozik válaszában, hogy azért adott ilyen alacsony mértékű ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatot, hogy referencia gyanánt mutathassa fel a teljesített szerződést, akár még veszteséget is vállalva ezzel?
174. cikk / 195 Minőség számszerűsíthetősége a közbeszerzésben
Kérdés: Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?
175. cikk / 195 Kirívóan alacsony ár árubeszerzésnél
Kérdés: Mi minősül kirívóan alacsony árnak egy árubeszerzésnél? Lehet-e ezt számszerűsíteni vagy százalékban meghatározni?
176. cikk / 195 Alkalmassági szinten felüli előnyös adottság értékelése
Kérdés: Alkalmasság körében bekért jellemző alkalmassági szinten felüli előnyös adottsága értékelhető-e?
177. cikk / 195 Legalacsonyabb súlyszám hozzárendelhetősége ajánlati árhoz
Kérdés: Összességében legelőnyösebb ajánlat esetén a bírálati szempontok körében az ajánlati árhoz lehet-e a legalacsonyabb súlyszámot rendelni – amennyiben olyan különleges helyzet áll elő, hogy az ár nem számít, hanem az a lényeg, hogy jó minőségű szolgáltatást kapjunk?
178. cikk / 195 Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre
Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
179. cikk / 195 Egyedi szükségletek figyelembevétele a közbeszerzésben
Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gondozottjaink ellátásához a szükséges gyógyszereket közforgalmú gyógyszertárban vásároljuk meg. Amennyiben az éves beszerzés összege meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát (2 millió forint), úgy alkalmaznunk kell-e a közbeszerzési eljárást, hiszen ebben az esetben nem tudjuk meghatározni a bírálati szempontokat, mivel a gyógyszerek ára minden gyógyszertárban egyforma, és gyártótól nem tudjuk beszerezni a készletet, mert gondozottjaink részére egyedileg – receptre – írja fel az orvos a szükségletet?
180. cikk / 195 Írásbeliség bírálati részszempontok esetén
Kérdés: A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdésében a "köteles" szó az írásbeliségre vonatkozó kötelezettséget, vagy az indokolás kérésére vonatkozó kötelezettséget jelenti?
