Kiegészítő tájékoztatás határideje többszakaszos eljárásban

Kérdés: A többszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában mi a kiegészítő tájékoztató kérésének és a válaszadásnak a határideje, különös tekintettel arra, hogy az ajánlattételi határidő több esetben csak úgy van meghatározva, hogy az ajánlatadáshoz elegendő idő álljon rendelkezésre, a különös eljárásokban pedig a határidő 10 napra is lerövidíthető?
Részlet a válaszából: […] ...kétszakaszos eljárások szabályai között valóban hiányosságvan abban a tekintetben, hogy a szabályok csak a részvételi szakaszra vonatkozóanhatározzák meg a kiegészítő tájékoztatás megkérésének és a válaszadásnak ahatáridejét. Az ajánlattételi szakaszra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:

Fenntartott beszerzések

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos a következő tartalommal.Az ajánlatkérő az e fejezet – Kbt. VI. fejezete – szerintiközbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettóegymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára.Az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:

Részajánlattétel minden részre, eltérő részvételi formában

Kérdés: Van egy eljárás, amelyre lehet beadni részajánlatokat. Mindegyik részajánlatra adnánk be ajánlatot, de az 1. részajánlatnál közös ajánlattevőként indulnánk egy céggel, míg a 2. részajánlatnál mi lennénk az egyedüli ajánlattevő, és 10 százalék feletti alvállalkozóink lennének. Ez egyáltalán lehetséges-e, és ha igen, akkor külön kell csomagolni az 1. részajánlatot és külön a 2. részajánlatot? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételt külön csomagban javasoljuk, mert más azajánlattevő személye a két esetben. Ha például az 1. és a 2. részajánlatbanközös ajánlattevőként, a 3. és 4. részajánlatban egyedüli ajánlattevőkéntszerepelnek, úgy a kettőt-kettőt össze lehet vonni, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címke:

Fizetendő igazgatási díj dokumentációra vonatkozó jogorvoslat esetén

Kérdés: Közösségi rezsimben a dokumentáció Kbt.-be ütközőségét támadjuk. Mennyi a jogorvoslat vonatkozásában az igazgatási szolgáltatási díj?
Részlet a válaszából: […] ...szerintiközbeszerzési eljárás elleni jogorvoslat díja 900 ezer forint, amennyibenviszont az eljárást megindító hirdetmény (ajánlati vagy részvételi felhívás)jogellenességének megállapítását kéri a kérelmező, akkor 150 ezer forint azeljárás díja. Tekintettel arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Szakember mint erőforrás

Kérdés: A kiírás szerinti szakemberekkel nem rendelkezünk. Biztosíthatjuk ezt az alkalmassági feltételt erőforrás-szervezet igénybevételével?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének a), d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdésének a),d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve ha az ajánlattevő (részvételrejelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyvszerinti többségi befolyás áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:    

Adatközlés teljesítésben személyesen részt vevők vonatkozásában

Kérdés: Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőnk figyelmébeajánljuk a Kbt. következő rendelkezéseit.Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (azaz kérelmező), akinek jogát vagyjogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Részvételi jelentkezéshez csatolt igazolások ismételt csatolása

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban az szerepel, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatához nem kell csatolnia azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására. A részvételi jelentkezés során a csatolt nyilatkozatban szereplő dokumentumokat adtuk le. Kérdés, hogy formailag ez a nyilatkozat jó-e így, kérjünk-e az alvállalkozóink részéről is effélét? Valamint hogy a pénzintézeti nyilatkozaton kívül érinthet-e más dokumentumot is a kötelező frissítés a felsoroltak közül?
Részlet a válaszából: […] ...a részvételi szakaszt követően nincs lehetősége azajánlatkérőnek az ajánlattevő alkalmasságát vizsgálnia, ezért nem kell apénzintézeti nyilatkozatot újból becsatolni. Amennyiben például azISO-minősítése lejár, vagy cégkivonatában változás állt be a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenség a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az előző két pont alkalmazása kapcsán azajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő(részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladóinformációt.Az érintett szereplők köre tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címke:

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...pontja, (2) bekezdésének a),d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény,kivéve ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtószervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn.[A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az etörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
119
120
121
151