1532 talált cikk a részvétel kifejezésre

Kérdés: Ha a kiírás például a 2007-2008. éveket vizsgálja, a 2009-ben alakult (átalakult) cég hogy tudja teljesíteni azt, ha nem erőforrásra támaszkodik, vagy közös ajánlattételre vállalkozik?

Kérdés: Ha a dokumentáció megvásárlásáról jegyzőkönyv készül, miért kell az ajánlathoz csatolni a dokumentáció megvásárlását igazoló iratot?

Kérdés: Mi történik az ajánlati biztosítékkal nyertesség esetén?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban eltérő eljárásrendet nevezett meg akkor, ha az ajánlattevő ajánlatában benyújtja az igazolásokat a kizáró okok vonatkozásában, és akkor, ha nem. E körben fennáll-e a választás lehetősége?

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?

Kérdés: Élhetek-e jogorvoslattal akkor, ha nem kértem az ajánlatkérőnél az előzetes vitarendezést?

Kérdés: Közös ajánlattevőként kívántunk indulni, az ajánlatot azonban a körülmények alakulása miatt egyedül kell megtennünk. A dokumentációt – mely a részvétel feltétele volt a kiírás szerint – partnerünk vásárolta meg. Az ajánlattételhez az elő­zőek miatt meg kell vennünk a dokumentációt, vagy elegendő igazolni az eredeti szándékot – közös indulás? És ha igen, milyen módon?

Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?

Kérdés: A jogorvoslati határidők az idén azonosak a korábbi Kbt.-beli rendelkezésekkel? És hogyan alakulnak a jogorvoslati eljárás költségei?