Bontott ajánlat kezelése

Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az ajánlat benyújtásával, az ajánlat érvényességével, illetve az eljárás eredményével összefüggő közbeszerzési kérdéseket és szabályokat érinti.A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címke:

Nem megfelelően lezárt ajánlat kezelése

Kérdés: Az ajánlat nem megfelelően lezárva érkezett. Ilyenkor mi a teendő? Tanúk jelenlétében lezárhatom úgy, hogy meg sem nézem, mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat átvételét követően az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a beérkezett ajánlatot formai szempontból rendezni. A beérkezett ajánlat nem fog megfelelni a formai követelményeknek, azonban ez a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező megjelölés hiánya az ajánlat csomagolásán

Kérdés: Pótolható-e az a hiány, hogy az ajánlaton, illetve annak csomagolásán nem tüntettük fel a "Határidő előtt nem bontható fel!" megjelölést? Vagy emiatt érvénytelen az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok a hatályos Kbt.-ben alapvetően azt szolgálják, hogy a hiányosan benyújtott ajánlatok hiányai orvosolhatók legyenek, és minél több érvényes ajánlat kerülhessen összehasonlításra, értékelésre.Ezzel vannak összefüggésben az érvénytelenségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címkék:      

Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának módja

Kérdés: Az ajánlat benyújtására megjelölt helyszínen leadhatom a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatosan a Kbt. 45. §-a rendelkezik a következők szerint:– bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Bontás megkezdése, jelenlét a bontáson

Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?
Részlet a válaszából: […] A bontásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 62. §-a határozza meg az alábbiak szerint:– az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Konzorciumi képviselő nyilatkozattételi jogosultsága

Kérdés: Konzorcium esetén mi az az adatkör, melyre a konzorcium képviselője a konzorcium egyes tagjai vonatkozásában nem nyilatkozhat?
Részlet a válaszából: […] A konzorciumi ajánlattételre vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza, a következők szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással, annak tartalmával, megadásával, a határidőkkel kapcsolatos közbeszerzési rendelkezéseket alapvetően az ajánlatkérőnek kell betartania. Abban az esetben, ha az ajánlattevő észleli, hogy a kiegészítő tájékoztatás feltételezhetően nem felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat átvétele arra nem jogosult személy által

Kérdés: Átvették a személyesen benyújtott ajánlatunkat, de utóbb az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy aki átvette, az a személy erre nem volt jogosult, emiatt az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Jogszerű ez az eljárása?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő eljárása teljes mértékben jogszerűtlen, feltéve hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban megjelölt címen és helyen nyújtotta be ajánlatát.A felhívásban ugyanis az ajánlatkérőnek pontosan meg kell adnia az ajánlat benyújtásának helyét. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:    

Gyorsított eljárás alkalmazásának indoka

Kérdés: Milyen mélységig kell indokolnom, ha gyorsított eljárást szeretnék alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. már más szellemben szól a gyorsított eljárásról, azaz csak két esetben tér ki külön annak indokolására, azaz logikailag nem teljesen külön eljárástípusként kezeli azt.A törvény 38. §-ának (3) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:

Döntés közös ajánlattételről az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Ajánlatunkat egyedüli ajánlattevőként nyújtottuk be, de még az ajánlattételi határidő lejárta előtt úgy döntünk, hogy konzorciumban indulunk. Az ajánlat benyújtását követően van-e lehetőség közös ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor az ajánlati kötöttség jogintézményét kell megvizsgálnunk. A kötöttség kétoldalú, egyrészt jelenti az ajánlatkérő kötöttségét, ami azzal jár, hogy az ajánlatkérő kötve van az általa kiadott felhíváshoz és dokumentációhoz, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
9
10
11
…
17