Elkésett részvételi jelentkezés DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer felállítását kezdeményeztük. Az egyik részvételi jelentkezés a részvételi határidőt követően érkezett. A beérkezett részvételi jelentkezést érvénytelenné kell nyilvánítani, vagy a részvételi szakasz lezárását követően úgy kell tekinteni, hogy a gazdasági szereplő már jelentkezett a dinamikus beszerzési rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul, azaz egy két szakaszból álló közbeszerzési eljárás képezi az alapját. A beszerzési módszer sajátosságát az adja, hogy a részvételi szakasz, amelynek során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

DBR meghosszabbítása

Kérdés: Van-e jogilag akadálya a DBR meghosszabbításának? Jelenleg 28 jelentkezőt tartalmaz, nem szívesen indítaná újra az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] A DBR meghosszabbításának nincs jogi akadálya, sőt, kifejezetten javasolt az időtartamot módosítani. Erre vonatkozóan az EKR Felhasználói kézikönyv (www.ekr.gov.hu) külön részben (9.1) foglalkozik az EDM – Dinamikus beszerzési rendszer időtartamának módosítása – eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás egy olyan kétszakaszos eljárás, ahol az első részvételi szakasz egy nyilvánosan megjelenő részvételi felhívással vagy előzetes tájékoztatóval indul. Ebben az első szakaszban bárki részvételi jelentkezést nyújthat be, amelyet az ajánlatkérő adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás felfüggesztésével kapcsolatos kérdés megválaszolásához elsőként azt szükséges rögzíteni, hogy a közbeszerzési eljárás nem egy klasszikus értelemben vett hatósági eljárás. Az ajánlatkérő által megindított közbeszerzési eljárásra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Kötelező eredménytelenségi ok

Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításának lehetséges okait a Kbt. 75. §-ában találhatjuk. Az (1) bekezdésben a kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, amelyek esetében az ajánlatkérőnek nincsen mérlegelési joga a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Eredménytelenség többrészes eljárásban

Kérdés: Abban az esetben, ha egy többrészes eljárásban nem valamennyi rész tekintetében állapítható meg a fedezethiány, a közbenső döntésben azon részekben, ahol fedezethiány van, megállapítható-e az eredménytelenség, vagy csak a végső bírálat során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vonatkozásában különbséget kell tenni az uniós és a nemzeti eljárásrend között. Az uniós eljárásrendben van lehetőség az egyes részeket külön kezelni az eredmény vonatkozásában, míg nemzeti rezsimben egységesen kell az eredményről szóló tájékoztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem érintjük a Kbt. 183. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséget, mivel a szerződéses szakasz során a kapacitást biztosító szervezetet illetően biztosított mellőzési vagy lecserélési lehetőség egyértelműen rendezett. A közbeszerzési eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja az alábbiak szerint:„54. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Minimum két ajánlat előírása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont opcionális alkalmazásának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. A közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:„75. § (2) bekezdésAz ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha…e) – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Szerződés megkötése részek esetében

Kérdés: Több részből álló közbeszerzési eljárásban az összegezés kiküldését követően előzetes vitarendezési kérelem érkezett, amely kizárólag egy részt érint. A vitarendezési kérelemre adott válasz alapján az érintett rész vonatkozásában érdemben (a nyertes személyét érintően) módosításra kerül az összegezés. A többi módosítással nem érintett rész esetében megköthető-e a szerződés, vagy minden részre vonatkozik a moratórium meghosszabbodása? A Kbt. 131. § (6) bekezdése nem tartalmaz külön, a többrészes eljárásokra vonatkozó rendelkezést. További kérdésként merül fel, hogy a módosított összegezés megküldését követően az esetleges iratbetekintést kell-e biztosítani olyan részek esetében, amelyeknél semmilyen változás nem történt az összegezés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A részek teljes mértékben függetlenek egymástól a szerződések aláírása és az iratbetekintés vonatkozásában is. Mivel más részbe eleve nem tud betekinteni olyan, aki nem részes az eljárásban, így nemcsak technikailag, hanem jogilag is elkülönülnek a részek egymástól. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.
1
2
3
24