Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] Ez nagyon nehéz kérdés, és véleményünk szerintáltalánosságban igazán jó választ nem is lehet rá adni. Mindig a konkrétesetben kell megítélni, hogy a jelentkező "ajánlata" közbeszerzési értelembentekinthető-e ajánlatnak, avagy sem.Előrebocsátom, hogy a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás lehetősége kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban (részvételi jelentkezés és ajánlattétel), ha a részvételi felhívásban a hiánypótlás biztosítva van, ez vonatkozik az ajánlattételre is?
Részlet a válaszából: […] A kétszakaszos eljárás szakaszai: a részvételi szakasz és azajánlattételi szakasz.A közbeszerzési törvény 101. §-ának (1) bekezdése szerint akét szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet azajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályozza a kétszakaszos és az egyszakaszosközbeszerzési eljárásokat. Ennek megfelelően két szakaszból áll a meghívásos ésa hirdetmény közzétételével induló eljárás [Kbt. 100. §-ának (1) bekezdése].Akétszakaszos eljárások első szakasza a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] Mivel a részvételi szakaszban még nem láthatóak teljespontossággal az ajánlatkérő által támasztott követelmények, ezért a részvételrejelentkező nem dönthet teljes biztonsággal az alvállalkozókról sem.Alvállalkozó a Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint az aszervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozói teljesítés mint referencia

Kérdés: Egy részvételre jelentkező referenciamunkája igazolására pozitív referencialevelet hozott korábbi megbízójától. Ellenőrzéskor kiderült, hogy a munkát 10 százalék alatti alvállalkozója végezte el, egyébként jó minőségben. Betudható-e a referenciaként ez az elvégzett munka?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben még a részvételi szakaszban tudomásunkra jut azúj információ, úgy javasoljuk cégszerű nyilatkozat kérését az ajánlattevőtől,amelyben egyértelművé teszi, hogy milyen mértékben végezte el az adott munkát,illetve vont be annak elvégzésébe alvállalkozót. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattételre felhívottak közös ajánlata

Kérdés: A Kbt. 130. §-ának (1) bekezdése alapján "az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot". Közös jelentkezést benyújtók tehetnek-e közös ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott szakasz értelmében a hirdetményközzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja azajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezőkközül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
Kapcsolódó címke:

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia az ajánlatok bírálati szempontját, amely lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.A fentieken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték részvételi szakaszban

Kérdés: Részvételi szakaszban kérhető-e ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 101. §-ának (2) bekezdése értelmében a részvételi felhívásra a nyílt eljárás ajánlati felhívással kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni, azonban az eltérések között külön nem tesz említést azokról. Ennek ellenére a Kbt. 101. §-ának (5) bekezdése utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési eljárás eredményének megtámadása

Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
Kapcsolódó címkék:  

Leányvállalat a közbeszerzésben

Kérdés: Kiterjed-e az új Kbt. hatálya a leányvállalatokra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés értelemszerűen az ajánlattevők, a pályázók és az ún. részvételre jelentkezők szempontjából vetődhet fel.A Kbt. 4. §-ának 1. pontja szerint ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
25
26