99 talált állásfoglalás a szakmai ajánlat kifejezésre

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni nyílt közbeszerzési eljárásban, ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Bírálati szempontként csak az ajánlati árat határozta meg. Az ajánlatkérő az ajánlati szakaszban előírta, hogy az ajánlati árat tartalmazó tételes árösszesítést csatolni kell (az ajánlatkérő saját formátuma szerint), továbbá kérte az árképzés módszerének levezetését. Mivel elektronikus árlejtést alkalmaz az ajánlatkérő, tegyük fel, hogy minden ajánlattevő kedvezőbb ajánlatot fog tenni ennek során. Ebben az esetben – mivel sem a műszaki tartalom, sem a műszaki/szakmai feltételek nem változtak – van arra lehetőség, hogy az ajánlati szakaszban beadott árképzési módszer egyes tételeit módosítsa az ajánlattevő? Például ha az ajánlati szakaszban az ajánlattevő megadja, hogy 20 fővel kalkulált, és a minimálbérnél magasabb jövedelmet határozott meg, akkor az e-árlejtést követően indokolásként nyilatkozhatja azt, hogy időközben átgondolta, csak 15 fővel kalkulált, és csak minimálbéren foglalkoztatja a munkavállalókat? Vagy ebben az esetben csak olyan elemeket lehet módosítani, amelyek a szakmai ajánlatot nem befolyásolják (például a nyereség)?

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?

Kérdés: Az ajánlat beadását követően vettük észre, hogy abban a megadott ár vonatkozásában ellentmondás van. Hogyan korrigálhatjuk? Érvénytelen lesz így az ajánlatunk?

Kérdés: A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?

Kérdés: Kérdésünk az iskolakezdési utalvánnyal kapcsolatos, ahol a bírálati szempont az ár és az elfogadóhelyek száma. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy az ajánlattevők a benyújtott ajánlatok mindegyikében megneveztek olyan elfogadóhelyeket, melyek az állítólagos elfogadóhelyektől a bírálat során bekért cégszerű nyilatkozat alapján nem fogadják el az ajánlattevő által megajánlott utalványt. Ezen állítólagos elfogadóhelyektől származó, cégszerűen aláírt nyilatkozat elegendő-e a hamis nyilatkozat megállapításához, vagy célszerű lenne pontosító kérdésként feltenni az ajánlattevőknek? Ha ez utóbbit tanácsolják, mi a teendő abban az esetben, ha ezek után az ajánlattevő mégis azt nyilatkozza, hogy azok márpedig elfogadóhelyek?

Kérdés: Előzetes vitarendezési eljárás eredményeként az ajánlatkérő újabb hiánypótlást rendelt el, a hiánypótlás része volt az is, hogy a felolvasólapot újra be kellett adni. Az előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e helye hiánypótlásnak, valamint a felolvasólap hiánypótoltatására van-e lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha az ajánlatkérő igényt tart a felolvasólap ismételt benyújtására, mi lesz az eredetileg beadott felolvasólap sorsa?

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)–(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?