Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...cím) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve aközpontosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – aKözbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalosközbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
Részlet a válaszából: […] ...előírásai – Kbt.161-163. §-ai – a következők:Az V. fejezetben foglaltak szerint kell eljárni a Kbt. 162.§-ában meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha– megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzésmegkezdésekor eléri vagy meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...emlékeztetőül: a közbeszerzési törvényszerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőkéntmeghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából köteleseklefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Bűncselekmény közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. mely rendelkezése határozza meg, hogy egy adott eljárásban mi valósít meg bűncselekményt? Mi a szankció ilyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységre vonatkozóankiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében avállalkozások társadalmi szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonlószervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmasság hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására

Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?
Részlet a válaszából: […] ...személyekvégzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatásteljesítéséért felelősek;– azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőlegvezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonnia teljesítésbe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzések védett foglalkoztatóknak

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési törvényben szerepelnek védett foglalkoztatók részére fenntartott beszerzések. Melyek ezek, és mely foglalkoztatók minősülnek ilyen foglalkoztatóknak?
Részlet a válaszából: […] ...a külön jogszabályban meghatározottak szerintfenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónakminősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbászociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Pályázat határidejének többszöri meghosszabbíthatósága a Kbt. 56. §-a alapján

Kérdés: Az ajánlatkérő a nyílt eljárásban meghirdetett pályázat határidejét a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva harmadszorra módosítja. A hivatkozott pontban szerepel, hogy "Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazható". Az ajánlatkérő feltehetően a 75. §-ban szereplő, az ajánlattételi határidő egy alkalommal való meghosszabbításának nem alkalmazására gondolt. Kérdésünk: a törvény 56. §-ának (2) bekezdése alapján jogosan tette-e ezt, illetve hány alkalommal lehet erre a paragrafusra hivatkozva meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező)tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározottszervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal;– a kiegészítőtájékoztatást az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Információadás lehetősége a dokumentáció megvásárlóiról

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, és az ajánlattételi határidőn belül érdeklődnek (akár azok, akik már megvették, akár mások), hogy kik vásárolták már meg a dokumentációt, lehet-e erről információt adni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhetaz ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételihatáridő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal, amely kiegészítő tájékoztatást azajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Alvállalkozó-váltás a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Lehetséges-e más alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe, mint akit (amelyet) az ajánlattevő megjelölt ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető amegjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelöltszervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel aközbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Versenysemlegesség sérelme

Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvánosadat megismerésének lehetőségét.Mindezek alapján látható, hogy egy adott szervezet nevesemmiképpen sem képezheti üzleti titok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
140
141
142
172