1691 talált cikk a szervezet kifejezésre

Kérdés: Egy DBR-t állítottunk fel árubeszerzésre. A DBR-be felvett egyik részvételi jelentkezőnk jelezte, hogy végelszámolás alá került. Kell formális döntést hozni a végelszámolás miatt, vagy egyszerűen csak nem küldünk neki több ajánlattételi felhívást?

Kérdés: Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében építési beruházás beszerzésére vonatkozó kivételi kör alkalmazása kizárólag egy meghatározott ajánlatkérő kör, nevezetesen a büntetés-végrehajtási intézetek esetében alkalmazható, figyelemmel a 9/2011. (III. 23.) BM rendelet 1. § és 1. melléklet 41. pontjának alábbi fordulatára: „Építőipari tevékenység kizárólag a büntetés-végrehajtás vonatkozásában”.

Kérdés: A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben és a 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben egyaránt érintett beszerzés esetén egyre többször kerülünk abba helyzetbe, hogy a BVOP nem fogadja el a 168/2004. Korm. rendelettel történő érvelést, nem fogadja el, hogy a termék kiemelt termék, és az ajánlatkérő a KEF-től köteles beszerezni. A KEF ugyanígy jár, ha olcsóbb a BVOP-nál ugyanaz a termék, nem engedélyezi a beszerzés saját hatáskörben történő lebonyolítását, és arra hivatkozik, hogy „az olcsóbb ár” nem ment fel minket a KEF-en történő vásárlástól, mert keretmegállapodás van hatályban az adott tárgyban, és kezdeményezzünk versenyújranyitást. Amennyiben a BVOP ára olcsóbb, figyelmen kívül hagyhatjuk-e a KEF elutasítását a saját hatáskörben történő beszerzésre vonatkozóan? Amennyiben nem, érdemes-e KH-állásfoglalást kérni ebben a témában, fog-e ilyet kibocsátani a KH számunkra?

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni, melyet még 2025-ben írtak ki, ahol az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményként előírta az építőipari kivitelezési névjegyzékben szereplést. Konzorciumi ajánlattétel esetén minden tagnak szerepelnie kell a névjegyzékben? Hatással van-e a jogértelmezésre a 2026-os jogszabályváltozás?

Kérdés: A referencia nyújtója egy olyan ajánlatkérő, aki ugyan be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá, mint közszolgáltató és mint közjogi szervezet is, de ahogy látom, valójában nem végez közbeszerzést klasszikus ajánlatkérőként, csak közszolgáltatóként. Definiálhatom-e ezt az ajánlatkérőt közszolgáltatónak, és így a nála végzett munkákat nem kell referenciaigazolással igazolnom?

Kérdés: Áruszállításaink egy részét futárszolgálattal teljesítenénk a vevőink részére, hogy betartsuk a szállítási határidőket. Önök szerint a futárszolgálat alvállalkozónak minősül egy árubeszerzésnél?

Kérdés: Az ajánlatkérő a DKÜ által létrehozott DBR 2. ajánlattételi szakaszát folytatta le az IDPR-ben. Jelenleg szerződéskötési szakaszban tart az eljárás. Szükséges-e az ajánlatkérő által lefolytatott eljárást EKR-ben rögzíteni, mint EKR-n kívül lefolytatott eljárást? Ha rögzíteni kell, akkor ezt mikor kell megtenni?

Kérdés: Kérdésünk építési beruházással kapcsolatos felelősségbiztosításra vonatkozik. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet is szabályozza a felelősségbiztosítást, mindkét rendelet a szerződéskötésre, a szerződés hatálybalépésére vagy a kivitelezés időtartamára írja elő a felelősségbiztosítást. Ezen jogszabályok alapján a felelősségbiztosítás már nem írható elő alkalmassági követelményként?

Kérdés: A Kommunikációs Hivatal esetében fizetni kell akkor is, ha az eljárás eredménytelen. Ez mennyiben van összhangban az európai szabályokkal?

Kérdés: A Zöld kormányrendeletben kiváltható-e a beltéri takarítási szolgáltatásra vonatkozó követelmény környezetvédelmi irányítási rendszer előírásával alkalmassági követelményként vagy szerződéskötési követelményként?