1715 talált cikk a szervezet kifejezésre

Kérdés: Ha kétszakaszos az eljárás, az ajánlati résznél is vonhatunk még be új kapacitásnyújtót, vagy most, a részvételi szakaszban már az összes gazdasági szereplőt fel kell vennünk? A Kbt. 71. § (4) és (6) bekezdéseinek együttes alkalmazása álláspontunk szerint ezt lehetővé teszi.

Kérdés: Önkormányzat in-house cége 50%-nál magasabb arányban kíván alvállalkozót igénybe venni az önkormányzattal megkötni tervezett szerződés teljesítéséhez. Jogszerű ez a megoldás? Ha az in-house cég a megrendelt munka nagy(obb) részét nem tudja maga elvégezni, és a teljesítéshez alvállakozót vesz igénybe (akit beszerez), akkor nem sérül-e az in-house beszerzés lényege, a házon belüli teljesítés? Van-e valamilyen arány, hogy mekkora mértékben adhatja ki a munkát az in-house cég? Kiszervezhető-e célzottan a teljes feladatellátás annak érdekében, hogy ne kelljen közbeszerezni?

Kérdés: Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárásunk, ahol az egyik bírálóbizottsági tag jelezte, hogy le szeretne mondani a bizottsági tagságáról. Szeretnénk kérdezni, hogy bírálati szakaszban lecserélhetőek a bírálóbizottsági tagok?

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő szakembert jelölt meg értékelési szempontként. Nekünk sajnos nincs saját szakemberünk, ezért külső egyéni vállalkozóval oldanánk meg. A szakember-értékelési szempontra is megnevezhetünk kapacitást biztosító szervezetet?

Kérdés: Vizsgálhatja az ÁSZ valamely közvetett állami tulajdonban álló szervezet tekintetében, hogy közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül-e? Van-e jogorvoslati jogosultsága ebben a kérdésben?

Kérdés: Súlyos munkahelyi baleset történt cégünknél, a per folyamatban van a munkavédelmi hatósággal. Érdeklődöm, hogy alvállalkozóként kell-e nyilatkozni a kizáró okokról, tekintettel a Kbt. 62. § (1)–(2) pontjára? Megfelelek a kizáró okoknak, vagy a baleset kizár minket a közbeszerzési munkák végzése alól?

Kérdés: Az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz. Értékelési szempontként előírta a következőt: M/2.1. alkalmassági követelménynek megfelelő további szakember(ek) száma (fő) (max. 1 fő). Az alkalmasság és az értékelés körében bemutatott szakemberek között nem lehet átfedés. Amennyiben az ajánlattevő a „Nyilatkozat bemutatott szakemberekről” megnevezésű EKR-űrlapon ugyanazon szakembert tünteti fel, mint akit az értékelési részszempontra bemutatott, abban az esetben megváltoztathatja-e akár az értékelésre bemutatott szakember, akár az alkalmasságra bemutatott szakember személyét hiánypótlás keretében? Az említett értékelési részszempont vonatkozásában a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján meg kellene vizsgálni a fordított bírálat során már az első értékelési körben az alkalmasságnak való megfelelést? Mivel az alkalmasságra bemutatott további 1 főn felüli szakember, vagy elegendő, ha az ajánlatkérő megbizonyosodik róla, hogy az értékelésre bemutatott szakember különbözik az alkalmasságra bemutatni kívánt szakembertől?

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződés megkötése során – a szerződés mellékleteként – bővebb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot alkalmazott, melyben többek között kérte a tényleges tulajdonosok megnevezését; azon állam megjelölését, melyben a gazdálkodó szervezet adóilletőséggel rendelkezik; külföldi társasági minősítésről szóló nyilatkozatot; azon jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet megjelölését, aki közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással bír; illetve ezen szervezetek tényleges tulajdonosai adatait. Jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy nem köteles az átláthatósági nyilatkozat tartalmának (kitöltés helyességének) vizsgálatára, neki csupán az a kötelessége, hogy a nyilatkozat meglétét és teljes körű kitöltését megkövetelje?

Kérdés: Van két magyar cég, mindkettő ugyanannak a külföldi cégnek a tulajdonában. Az egyik céget szeretné megszüntetni az ajánlatkérő, de úgy, hogy beolvadjon a másik cégbe. Melyik cég olvadjon be a másikba? Az egyik cég DKÜ-keretmegállapodás részese, és neki van referenciája DKÜ-pályázatokból. Az a feltételezésünk, hogy a Kbt. 139. § (1) bekezdés b) pontja alapján bármelyik beolvadhat. Itt a kérdés az, hogy a referenciák mehetnek-e tovább?