Egybeszámítás eltérő rezsimbe tartozó beszerzéseknél

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 40. § (2) bekezdésénekalapulvételével – amely szerint a becsült érték kiszámítása során mindazonárubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kellszámítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Keretszerződés központosított közbeszerzésnél

Kérdés: A keretszerződések megkötése után a központosított közbeszerzésben van-e lehetőség többéves keretszerződést kötni, ha eredetileg csak egyéves a keretszerződés? Keretmegállapodás esetében hasonlóképpen kell-e értelmezni a szabályozást?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzés esetében, amennyiben egyéveshatállyal köttetett a keretszerződés, az annak alapján történő megrendeléseknem nyúlhatnak túl az eredeti szerződésen. Gondolunk itt például éveslicencjogok vásárlására. A késleltetett fizetést azonban nem tiltja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Ingatlaneladás nemzeti rezsimben

Kérdés: Az ingatlan eladása a nemzeti rezsimben meghatározottak értelmében közbeszerzés-kötelesnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-a értelmében a törvény szerint kell eljárni aközbeszerzési eljárásokban, amennyiben az ajánlatkérőként meghatározottszervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából megadott tárgyú és értékűbeszerzéseket kívánnak beszerezni. Ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Bankgarancia-meghatározások

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53. §-ának (5) bekezdésében és 59. §-ában abankgaranciára vonatkozóan mindössze a következő rendelkezéseket tartalmazza:Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy anyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Szerződéskötési időpont meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. rendelkezései szerint az eredményhirdetéstől a szerződéskötésig minimum 8 nap, maximum 30 nap telhet el. Egyszerű eljárásban nem kötelező az eredményhirdetés, akkor maximum mely időpontra tolható ki a szerződés megkötése?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kifejezetten gyakorlatias. Ebben az esetben azeredményhirdetést a Bíráló Bizottság döntési javaslatát követően a döntéshozódöntését követően elkészített összegzés időpontjához tudjuk viszonyítani, ésinnen kell számítani a 30 napos időintervallumot egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetés tekintetében a 2006. évi CXXXV. törvénymódosította a Kbt. 96. és 118. §-ait, és előírta az összegzés elektronikus útonvaló megküldését. Az elektronikus megküldésre vonatkozó rendelkezéseket 2007.január 1-jétől kell alkalmazni. Az egyéb iratok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött határozatlan időtartamú megállapodás érvényessége

Kérdés: A közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően megkötött határozatlan időre szóló szolgáltatási szerződést (szemétszállításra) köteles vagyok-e felmondani, és új eljárást lefolytatni, ha az értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A hatálybalépést megelőzően megkötött szerződés felbontásáranem köteles az ajánlatkérő, azonban módosítása nem jogszerű. Erre vonatkozik aKözbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a szerződések módosításáról és amódosításról szóló tájékoztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Eljárás szerződéses feladatok kiterjesztése esetén

Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?
Részlet a válaszából: […] Az eredeti szerződések felmondására nincs szükség, hiszen abeszerzési tárgyakat saját döntési körében bonthatja az ajánlatkérő. Aportaszolgálat és az épületen belüli őrzés azonban véleményünk szerint nemalapozza meg hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] 2004. évre vonatkozóan a Kbt. 402. §-ának (4) bekezdéseértelmében 2 millió forint volt a minimális értékhatár. Feltételezzük, hogy azadatelemzési feladatokat tanácsadás keretében szerezték be, amelynek 2004-esszabályozása értelmében (központi költségvetési szervről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Mentesség a közbeszerzés szabályainak alkalmazása alól a régi Kbt. hatálybalépése előtt kötött megállapodás esetén

Kérdés: 1995 előtt egy adott iskola (időközben a Kbt. hatálya alá tartozó intézmény) konyháját üzemeltetésre meghirdették, egy vállalkozás az intézmény konyháját határozatlan időtartamra bérbe vette, a vállalkozás az üzemeltetési szerződésben vállalta az intézmény részére a folyamatos étkeztetés biztosítását. Kérdésünk: a Kbt. hatálya alatt milyen időtartamig nem kell az élelmezés-étkeztetés igénybevételét "közbeszerezni", abban az esetben, ha az éves igénybevétel, az intézmény által az étkeztetésért fizetett ellenérték egyébként az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát meghaladja?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján a konkrét esetben arról van szó, hogy vanegy határozatlan időre szóló üzemeltetési szerződés, amelynek keretébenegyébként közbeszerzési értékhatárt meghaladó szolgáltatást vesz igénybe aközbeszerzési ajánlatkérő (iskola). A közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
1
41
42
43
55