Szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása akadályközlés esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, és kötöttünk szerződést a régi Kbt. hatálya alatt 2015. december 20-án. A szerződésben meghatározott teljesítési határidő 2016. január 15-e volt, amit kötbéreztünk. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél 2016. január 15-én akadályt közölt, és kérte, hogy a szerződés teljesítésének határidejét hosszabbítsuk meg 30 nappal. Jelen esetben megköthetjük-e a szerződésmódosítást? Akkor is, ha a teljesítési határidő értékelési szempont volt a közbeszerzési eljárásban, emiatt elesnénk a kötbértől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor elsődlegesen azt szükséges megvizsgálni, hogy a tárgyi esetben a szerződés módosítására melyik közbeszerzési törvény rendelkezései az irányadóak? Az eljárás megindításakor hatályos "régi Kbt.", azaz a közbeszerzésekről szóló 2011. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, hogy ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésének feltételei fennállnak, akkor a (4) és a (6) bekezdés feltételeit nem kell vizsgálni.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Új Kbt. visszamenőleges hatálya

Kérdés: A szerződésszegés esetére lehet visszamenőleges szabályok alapján az új törvényt alkalmazni, míg szerződésmódosítás esetében nem. Mi ennek a különbségtételnek az oka?
Részlet a válaszából: […] A szerződésmódosításra a 141. § szabályai vonatkoznak, melyekre a hatályba léptető rendelkezések 2015. de­cember 24-én az alábbi normaszöveg-tartalomra változtak.A törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Mikortól alkalmazható az új Kbt.?

Kérdés: A Kbt. 197. §-ának (1) bekezdése első mondatát úgy kell értelmezni, hogy az új közbeszerzési törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján a hatálybalépése után megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban a hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A hatályba léptető rendelkezések értelmében főszabály, hogy a 2015. november 1-jét követően megkezdett eljárásokra kell az új törvény szabályait alkalmazni. Visszaható hatálya van ugyanakkor a jogszabálynak a 139. §, a 142. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése, a 153....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések módosítása az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: A szerződésben a felek nem rendelkeztek a környezetvédelmi termékdíjról, de a megrendelt termékek egy része termékdíjköteles. A megrendelő – ajánlatkérő – azt mondja, hogy mivel a szerződés erre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, nem állíthatjuk be a számlába a termékdíj összegét. Márpedig a jogszabály szerint a termékdíjat a számlában szerepeltetni kell, és egyébként a szerződés e vonatkozásban tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Jogos az ajánlatkérő elzárkózása? (A szerződésre még a 2011. évi CVIII. törvény vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény értelmében a termékdíjfizetési kötelezettség a forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás esetén keletkezik.A hivatkozott törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A szerződések módosítására vonatkozó szabályok 2015. november 1-jétől lényegesen rugalmasabbak lettek. Amennyiben ellenérték növekedése nem történik, és a beszerzési tárgyak változására sem kerül sor, úgy az ajánlatkérőnek egyedileg kell eldöntenie, hogy módosítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdés szerinti esetben lehetőség van a szerződés módosítására, különös tekintettel arra, hogy a megfelelő ellenőrzés közös érdek, továbbá nem változtatja meg semmilyen mértékben a szerződés gazdasági egyensúlyát, nem jár a felelősségi viszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Szerződéstervezet kiegészítése

Kérdés: Van-e arra általános szabály, hogy egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződésbe az ajánlatkérő beilleszti-e azokat az ajánlattevői feltételeket, melyekkel egyetért, vagy általánosan érvényes, hogy az ajánlatkérő által közzétett szerződést teljes egészében el kell fogadniuk az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásról van szó, az ajánlatkérő kötve van saját szerződéstervezetéhez. Versenypárbeszéd esetében hasonlóképpen kevés a mozgástere az ajánlattétel szakaszában, ellenben a párbeszéd szakaszában lehetőség van a későbbi ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Szerződéstervezet módosíthatósága

Kérdés: Kizárja-e azt valamilyen jogszabály, hogy a dokumentációban szereplő szerződéstervezetet az ajánlattevők módosíthatják? Vagy ez az ajánlatkérő döntése?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben tárgyalásos eljárásról van szó, lehetőség van a szerződéses javaslatok megtételére, kivéve ha ezt az ajánlatkérő kifejezetten kizárta. A szerződés tehát általában tárgyalási alap, melynek módosítására az ajánlattevőknek lehetőségük van javaslatot tenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Szerződés módosíthatósága adóváltozás miatt

Kérdés: Négyéves szerződést kötöttünk, a szerződés 2016. június 30-áig van érvényben. 2015. január 1-jétől olyan adóváltozás lépett hatályba, amely a szerződés szerinti termékek árát növeli. Erre hivatkozással módosítható-e a szerződés? (A szerződés értelmében az egységárak a szerződés tartama alatt nem változtathatók, de a hivatkozott adóváltozással nem lehetett számolni. Az új ajánlatoknál már e teherrel kalkulálunk az árajánlatban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. eleve abból indul ki, hogy az árat az ajánlattevő a saját kockázatára vállalja, és kalkulálja a várható árváltozásokat, piaci átrendeződést, a feltételek átalakulását.A kötelező autópályadíj bevezetésével is hasonló probléma vetődött fel, hiszen ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címke:
1
11
12
13
27