Támogatás fogalmának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a támogatás Kbt.-beli fogalmát, az mennyiben tér el a korábbi rendelkezésektől?
Részlet a válaszából: […] A támogatás fogalma lényegében a leggyakrabban módosított meghatározások kategóriájába tartozik, hiszen tartalmát tekintve más és más fogalomként szerepelt a régi Kbt.-ben – illetve annak módosításaiban –, az új Kbt. pedig a korábbi meghatározástól úgyszintén eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Szerződés módosításának, teljesítésének közzététele

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárásban is kötelező a Kbt. 307. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a külön hirdetmény, tájékoztató megjelentetése a szerződés módosításáról és teljesítéséről?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és azt hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Ajánlati felhívás, dokumentáció tartalma

Kérdés: A Kbt. szerint mit kell tartalmaznia az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak? Az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban milyen módon lehetséges a kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatás meghatározása? Esetleg számszerűsítéssel?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmára vonatkozó előírásokat a Kbt. 49-55. §-aiban találjuk meg.A hirdetmény (ajánlati felhívás) tekintetében a Kbt. a következő rendelkezéseket tartalmazza: Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Tulajdonjog építési koncesszió esetén

Kérdés: Melyek az építési koncesszióval kapcsolatos főbb előírások? Építési koncesszió esetén kinek a tulajdonába kerül az épület?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 26. §-a értelmében az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Ajánlattevő nyilatkozata kizárásra okot adó körülményekről

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének a) pontjáról kell-e nyilatkoznia az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg – a Kbt. 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben, azaz alvállalkozó(k) igénybevétele esetében – akinek a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

"Harmadik személy" a Kbt.-ben

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban ki minősül harmadik személynek?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a közbeszerzési eljárásban ún. harmadik személynek minősül az, akivel az ajánlattevő a teljesítés érdekében szerződést köt.A Kbt. a harmadik személlyel kapcsolatban egyrészt kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatban – amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Alvállalkozó gyártó, egyben forgalmazó ajánlattevő esetén

Kérdés: Terméket gyártó és forgalmazó cég esetében hogyan kell értelmezni az alvállalkozó fogalmát, tekintettel arra, hogy nagykereskedelmi tevékenysége révén több gyártó termékeit is forgalmazza? Ajánlattevőként hogyan jelenjen meg a gyártó, aki más vállalkozás termékét 10 százalék alatti vagy feletti mennyiségben bevonja a teljesítésbe, avagy az a nagykereskedő, aki saját termékei mellett mások áruit is forgalmazza? Ez esetben ők nem alvállalkozók?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 2. pontja határozza meg az alvállalkozó fogalmát. E szerint az a szervezet (személy) minősül a közbeszerzési eljárás szempontjából alvállalkozónak, amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés céljából, e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Kötelező igazolások, az igazolások tartalma

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő előírhatja-e hatósági, avagy más felügyeleti szerv igazolásának a csatolását (például gépjárművezető-képzésre irányuló beszerzés esetén a Közlekedési Főfelügyelet igazolását)? Meghatározhatja-e az ajánlatkérő az igazolások tartalmát?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek nem csupán lehetősége, hanem kötelezettsége is, hogy előírja az ajánlati felhívásban az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Egyedi beszerzési tárgyak

Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárást kell alkalmazni azon beszerzési tárgy esetében, amelyre kizárólagosság miatt egyetlen ajánlattevő képes ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében – a Kbt. 125. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján – az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
…
114
115
116