Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] Nemzeti eljárási rezsimben áru és szolgáltatás esetében 25 millió, építési beruházás esetében 150 millió forintot el nem érő értékű beszerzések lebonyolítása során a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos – 122. § (7) bekezdés –, vagy a nyílt eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címke:

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen az ajánlatkérő az értékelés szakaszában csak érvényes ajánlattevőket engedhet "árlejteni", hasonlóan ahhoz, hogy tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőzően is érvényességi vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

10 százalék alatti alvállalkozó "cseréje" a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: 10 százalék alatti alvállalkozóval kezdtük meg a szerződés teljesítését. Bevonhatunk helyette más alvállalkozót a teljesítés alatt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben új alvállalkozó kerül bevonásra, úgy a teljesítés alatti csere legfontosabb korlátja, hogy az érintett alvállalkozó az alkalmasság igazolásában részt vett-e. Ha nem vett részt, akkor a csere automatikusan megvalósítható azzal a kötelezettséggel, hogy az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozói részvétel növekedése a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés (részvétel) 30 százalékra emelkedik? (Bejelentett, 10 százalék feletti alvállalkozóról van szó.)
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlattevőnek be kell jelentenie ezt az ajánlatkérőnek, valamint a Kbt. 26. §-ában és a 132. §-ának (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre tekintettel a szerződést szükséges módosítani.A törvény 26. §-a ugyanis kimondja, hogy abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Alvállalkozó árbevételből történő részesedésarányának változása

Kérdés: Nyilatkoztunk arról, hogy az alvállalkozó milyen arányban részesül majd az árbevételből. A szerződés teljesítésének idejére ez az arány változott – rosszul mértük fel az arányt az ajánlattételkor –, de az alvállalkozói minőséget a változás nem érintette. Mit kell tenni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkozni kell arról, hogy– a közbeszerzésnek melyek azok a részei, amelynek teljesítéséhez alvállalkozót kíván igénybe venni,– továbbá ezen részek tekintetében meg kell jelölni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Előleg adása vállalkozási szerződés esetében

Kérdés: A beszerzés tárgyára vállalkozási szerződést kell kötnünk. Adhatunk-e előleget az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Az előleggel kapcsolatos kérdést a Kbt. 131. §-a rendezi (1)–(3) bekezdéseiben, az alábbi tartalommal:– ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.
Kapcsolódó címke:

Megjelenési lehetőségek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő döntése, hogy kiket, mely gazdasági szereplőket hív fel ajánlattételre. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő döntése, hogy közvetlenül kíván-e ajánlatot tenni, vagy például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Részvételi arány közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén mindkét gazdasági szereplőnek 25 százalékot meghaladó mértékben kell részt venni a szerződés teljesítésében? Mi az a maximum százalék, amelyet meg lehet jelölni közös ajánlattevő esetében? Lehet-e kettőnél több közös ajánlattevőt bevonni a szerződés teljesítésébe?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésében közreműködő közös ajánlattevők maximális számát a törvény nem határozza meg. Ugyanakkor a 25 százalékos korlát nem minimális korlátként értendő. A törvény csak az alvállalkozókra vonatkozó kötelezettségként határozza meg, hogy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Alapanyag-szállító minősítése a közbeszerzésben

Kérdés: Az alapanyag-szállító a Kbt. szerint nem alvállalkozó. Milyen minőségben szerepeljen a tenderben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 2. pontjában az alábbiak szerint definiálja az alvállalkozó fogalmát.Alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Fedezet felemelése az ajánlatok bontását követően

Kérdés: Mi az eljárás abban az esetben, ha a végleges ajánlatok bontásának megkezdésekor ismertetett szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet alacsonyabb, mint az ajánlattevők által ajánlott ár? Van-e és ha igen, mi a mód arra, hogy az ajánlatkérőnek ne kelljen eredménytelennek nyilvánítania az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a fedezet alacsonyabb a beérkezett ajánlatoknál, és az ajánlatok nem tekinthetők érvénytelennek aránytalanul alacsony ár miatt, az ajánlatkérőnek lehetősége van pótfedezetet biztosítani, következésképpen nem szükséges az eljárást eredménytelenné nyilvánítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
49
50
51
121