Alapelvek sérelme

Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hiba­elhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az értékelési részszempontokat az ajánlatkérő szakmai, előkészítő munkája nyomán készítették el, ennek része lehet a vállalt határidők megtartása. Amennyiben a lépésközök (1-1,5-2) nem túlzottan nagyok, van erre lehetőség. Az értékelési módszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Részesedésszerzés bejelentésének kötelezettsége

Kérdés: 50 százalékban – gazdasági társaságként – közvetlenül tulajdont szereztünk egy olyan belföldi illetőségű, itt adózó gazdasági társaságban, amely semmilyen szempontból nem tartozott a részesedésszerzéskor és nem tartozik jelenleg sem a Kbt. 56. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá. Ezt a részesedésszerzést jelentenünk kell a folyamatban lévő közbeszerzési szerződéseink vonatkozásában az ajánlatkérőknek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 125. §-a adja meg a választ.A 125. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy– a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Részajánlattétel mellőzésének indokolása

Kérdés: Kell-e indokolnunk, ha nem biztosítjuk a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabályok a részajánlattétellel kapcsolatban az alábbiakat teszik szükségessé.Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni a beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevő tájékozódási kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítését kell-e valamilyen módon igazolni az ajánlatkérő felé? Mi a gyakorlati szerepe a Kbt. hivatkozott előírásának?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi előírást, melynek alkalmazása az ajánlatkérőnek is csupán lehetőség, kizárólag az ajánlattevő saját tájékozódása céljából alkalmazza a közbeszerzési törvény. Ezzel az ajánlatkérőkről veszi le a terhet, hogy ne legyen szükség mindenről közvetlen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapján a fedezetet az ajánlati kötöttség beálltakor, az ajánlatok bontását megelőzően kell ismertetni.A törvény 62. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Nem a megajánlott termékkel történő teljesítés

Kérdés: A közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő a műszaki leírásban a minőséget az egyes áruk gyártmányának, típusának megnevezésével is előírhatja azzal, hogy ezekkel egyenértékű termékeket is el kell fogadnia. Ennek a logikának a folyományaként elfogadható-e, hogy a teljesítéskor az ajánlattevő nem a megajánlott terméket szállítja, hanem azzal egyenértékűt?
Részlet a válaszából: […] A teljesítéskor történő eltérés már független az ajánlattétel során alkalmazott "vagy azzal egyenértékű" gyártmány megajánlásától. A teljesítés az adott gyártmány leszállítása esetén minősül szerződésszerűnek, utólagosan a megajánlottól eltérő, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Konzorciumi partner visszalépése az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Közös ajánlattevőként nyújtottuk be az ajánlatot, azonban partnerünk ezt követően úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a konzorciumban. Lehetséges, hogy egyedül teljesítjük a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A teljesítés során az ajánlattevők személye nem változhat. A Kbt. néhány jogutódlással kapcsolatos kivételétől eltekintve, nem történhet változás ennek megfelelően a konzorcium tagjai vonatkozásában sem. Az alábbi – teljesítésre vonatkozó – szabály egyértelművé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Nyertes ajánlattevő felszámolása folyamatban lévő szerződésnél

Kérdés: Közösségi rezsimben közbeszereztettünk, a szerződés teljesítése folyamatban van. A szerződés 2 évre köttetett, fél év múlva jár le, és a szerződő partner (nyertes ajánlattevő) felszámolás alá került. Mit tehetünk? A fennmaradó mennyiségre írjunk ki új eljárást?
Részlet a válaszából: […] Igen, új eljárás kiírására van szükség. A korábbi eljárás második helyezettjéhez már nincs lehetőség visszatérni, mivel az eljárás nyertesével az ajánlatkérő a szerződést már megkötötte, így a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Azonos alvállalkozó két ajánlattevő mellett egy eljárásban

Kérdés: A beérkezett ajánlatok között két ajánlattevő ugyanazt az alvállalkozót jelölte meg, de egyikük 35 százalékos mértékben veszi igénybe az érintett alvállalkozót. Mindkét ajánlattevőt ki kell zárni, vagy csak az egyiket, vagy egyiket sem? Mi a megoldás, ha az ajánlattevő nem nyilatkozik? Fordulhat az ajánlatkérő az alvállalkozóhoz információért?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő átminősíti ajánlattevővé az alvállalkozót, mindkét ajánlat, amelyben ugyanaz az alvállalkozó szerepel (az egyik esetben már ajánlattevőként) azonnal érvénytelen, mivel nem felel meg a jogszabályban előírt alábbi feltételnek.Az ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli eljárást azzal a jogalappal indította, melyet a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése lehetővé tesz, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz nem szükséges elküldeni az eljárást megindító hirdetményt, azaz nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
1
48
49
50
121