Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a nyilatkozatminta az ajánlatidokumentáció része. A felhívásnak nem célja minden egyes részletkérdés pontosismertetése, a kötelező nyilatkozatminták részletezése, mellyel nincsellentmondásban, amennyiben az ajánlatkérő további nyilatkozatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítési nyilatkozattétellel érintett alvállalkozók

Kérdés: Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény – fizetésre vonatkozó – szabályaijelenleg a következők szerint fogalmaznak:Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésénekelismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról – hajogszabály másként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Nemleges adóigazolás mint a számlakifizetés feltétele

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] Az adózással kapcsolatos Kbt.-ben megjelenő szabályokat kétrészre érdemes osztanunk.Az első, a kötelező kizáró okok rendszerében vonatkozikazokra az ajánlattevőkre, alvállalkozókra, erőforrást nyújtó szervezetekre,melyek egy évnél régebben lejárt adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Teljesítésben való részvétel arányának megállapítása

Kérdés: Hogyan állapítható meg az, hogy ki milyen mértékben vesz részt a teljesítésben? Erre külön szabály van?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Kbt. az ajánlatra, ajánlattevőkre vonatkozófejezetben határozza meg az erre vonatkozó rendelkezéseket.Ezek között kiemelést érdemel a törvény 70. §-ának (7)bekezdése. E szerint a szerződés teljesítésében való részvételi arányt azhatározza meg, hogy egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó definíciója értelmében főszabályként agyártó, akár alkatrész, akár a végtermék gyártója, nem tartozik ebbe a körbe.A közbeszerzési törvény 4. §-ának 2. pontja értelmébenalvállalkozónak minősül az a szervezet vagy személy, amely vagy aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címke:

Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő "az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított kettő évet"? Ez azt jelenti, hogy nem lehet előírni olyan feltételt, hogy "számláján a banki nyilatkozat kiállítását megelőző x hónapban" volt-e sorban állás? A feltétel meghatározásánál mindenképpen az ajánlati felhívás feladásának időpontjához kell viszonyítanunk? (Hiszen a nyilatkozat lehet, hogy későbbi dátumú, mint az ajánlati felhívás feladásának időpontja.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kérdésben szereplő rendelkezése az alábbiak szerintfogalmaz."Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának aszerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011.évi XXIX. törvény úgy módosította a Kbt.-t, hogy felhatalmazást adott arra,hogy a kormány rendeletben szabályozza – egyebek mellett – az irányítása vagyfelügyelete alá tartozó költségvetési szervek, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Irreálisan alacsony ár megállapítása nem kötelező érvényű határozat ajánlása alapján

Kérdés: Tudomásunk szerint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított irányadó rezsióradíj (jelenleg 1930 Ft/óra) alkalmazása nem kötelező érvényű. Amennyiben cégünknél a Bizottság által kiadott határozat (http://www.epitok.org.hu/files/1/2010-13hatarozatrezsioradijrol.pdf) szerinti bontás összesítő fősora alacsonyabbra jön ki, és esetlegesen azt ajánlatunk mellett részletesen be tudjuk mutatni, alá tudjuk támasztani, irreálisan alacsonynak ítélhető-e az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. §-a meghatározza, hogy mikor, milyen esetbenvetődik fel az irreálisan alacsony ár. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy 15százalékos áreltérés esetén már vizsgálni kell az ajánlati árat, vagy annakvalamely elemét, és írásban kell indokolást kérni az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
Kapcsolódó címke:

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítésigazolás kiadásának megtagadása

Kérdés: Mit lehet tenni, ha szerződésszerű teljesítés ellenére az ajánlatkérő nem adja ki a teljesítésigazolást, mely a számlakiállítás feltétele?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 305. §-a rendezi ezt a kérdést. Az ajánlatkérőnekugyanis a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy azelismerés megtagadásáról nyilatkozatot kell kiadnia, legkésőbb a teljesítéstől,vagy az erről szóló írásbeli értesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
1
67
68
69
121