462 talált cikk a pénzügyi kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen szeretnénk ajánlatot tenni, ahol a felhívás szerint szerződéskötéshez ISO 14000 tanúsítványt kér az ajánlatkérő. Nekünk nincs ilyen tanúsítványunk, ezért kérdeznénk, hogy az ISO-tanúsítványra is lehet hozni kapacitást, mint a referenciára?

Kérdés: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 168. §-a szerint a 6. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni. A 6. melléklet 12. pontja szerint kötelezően közzéteendő közérdekű adat, a közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja. A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések esetén a több kisebb összegű, folyamatos kifizetésekre is, vagy csak az egyösszegű nettó 100 millió forintot meghaladó kifizetésekre vonatkozik a közzétételi kötelezettség?

Kérdés: Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárásunk, ahol az egyik bírálóbizottsági tag jelezte, hogy le szeretne mondani a bizottsági tagságáról. Szeretnénk kérdezni, hogy bírálati szakaszban lecserélhetőek a bírálóbizottsági tagok?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő szakembert jelölt meg értékelési szempontként. Nekünk sajnos nincs saját szakemberünk, ezért külső egyéni vállalkozóval oldanánk meg. A szakember-értékelési szempontra is megnevezhetünk kapacitást biztosító szervezetet?

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként az önkormányzat egy másik háttérintézményével közösen tervezünk közbeszerzést. Közös feladat lenne az eljárás előkészítése, a bírálat és az értékelés, de az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Mi ennek a módja? További kérdés, hogy az eljárás végén köthet-e mindegyik intézmény a saját nevében szerződést?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy szolgáltatás megrendelésére irányuló kiírásában úgy rendelkezett, hogy a szerződés egyéves időtartama további egy évvel meghosszabbítható. A pénzügyi kockázataink mérséklése érdekében szeretnénk más ajánlati árral számolni erre a plusz egy évre. Lehetséges különböző árat megadni a hosszabbítás időszakára vonatkozóan?

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot készített. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?

Kérdés: Kérdésünk építési beruházással kapcsolatos felelősségbiztosításra vonatkozik. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet is szabályozza a felelősségbiztosítást, mindkét rendelet a szerződéskötésre, a szerződés hatálybalépésére vagy a kivitelezés időtartamára írja elő a felelősségbiztosítást. Ezen jogszabályok alapján a felelősségbiztosítás már nem írható elő alkalmassági követelményként?

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot kértünk. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?